Változtatások az 1908-as Károli kiadáshoz képest 1.rész

Az 1908-as Károli Biblia egy átdolgozott kiadás, melyre az első nyomtatások még felhívták a figyelmet, de ahogyan egyre többször lett kiadva, úgy ez a megjegyzés elmaradt a kiadványról. Sokáig mi is úgy olvastuk, hogy ez „csak” egy frissített nyelvtannal kiadott Biblia, de amikor szembesültünk a változtatások mértékével, akkor meg kellett látnunk, hogy rengeteg helyen történt változtatás. Ha valaki veszi a fáradságot, és versről-versre összehasonlítja egy korábbi Károli Bibliával, mint mi mondjuk a Váradi Bibliával, vagy például Tótfalusi Kis Miklós Aranyos Bibliájával, akkor nem csak a változtatások tömegét látja, hanem azt is, hogy ezek adott helyeken csoportosulnak és adott mintát követnek. Megfigyelhető, hogy már ekkor (1908-ban) lágyították az igét, hogy ne legyen annyira bántó. A hitetlen szót nagyon sokszor felcserélték a gonosz szóval. Ez ugye éles különbség. Hiszen ahogyan régen, úgy ma is kevés a magát gonosznak valló ember. Hitetlen azonban egyre több van, még a magukat kereszténynek vallók között is. Jézus eljövetele óta, a benne nem hívőknek már meg van az ítélete, hiszen ha nem hiszik, hogy ő ki volt, akkor Istent hazuggá teszik. Ha pedig hallottak Jézusról, és mégis hitetlenek maradnak, akkor menthetetlenek.

Aki hisz az Isten Fiában, bizonyságtétele van önmagában. Aki nem hisz az Istennek, hazuggá tette őt; mert nem hitt abban a bizonyságtételben, amellyel bizonyságot tett Isten az ő Fiáról. (1Ján 5,10)

Senkiben nincs meg az Atya, aki tagadja a Fiút. Aki vallást tesz a Fiúról, abban az Atya is megvan. (1Ján 2,23)

Aki az ő bizonyságtételét befogadja, az megpecsételte, hogy az Isten igaz. (Jn 3,33)

Aki megveti a Mózes törvényét, két vagy három tanúbizonyságra irgalom nélkül meghal; Gondoljátok meg, mennyivel súlyosabb büntetésre méltónak ítéltetik az, aki az Isten Fiát megtapossa, és a szövetségnek vérét, mellyel megszenteltetett, tisztátalannak tartja, és a kegyelemnek Szellemét bántalmazza? (Zsid 10,28-29)

Most nézzünk meg néhány olyan helyet, ahol változtatást találtunk, és a változtatás a mondat értelmét is befolyásolta. Ebben az írásban a  Zsoltárok könyvéből vettünk ki pár verset.

 Zsolt.41,2-3

KAR 1908 - Boldog, a ki a nyomorultra gondol; a veszedelem napján megmenti azt az Úr. Az Úr megőrzi azt és élteti azt; boldog lesz e földön, és nem adhatod oda ellenségei kivánságának.

Var-Kar 2016 - Boldog, aki könyörül a nyomorulton; a veszedelem napján megmenti azt az Úr. Az Úr megőrzi azt és élteti azt; boldog lesz e földön, és nem adja oda ellenségei kívánságának.

Nem kell mondani, hogy más dolog valakire gondolni, vagy valakin könyörülni. Míg az egyik csak egy passzív cselekedet, addig a másik egy aktív. A 3. versben lévő feltételes mód pedig értelmezhetetlen, ha Istentől való cselekedetként várjuk, hogy ne adjon oda minket az ellenségeinknek. Sőt, még tiszteletlen is Istennel szemben, mert azt mondja, hogy ha én gondoltam a nyomorultra, akkor hogyan adhatnál oda az ellenségeimnek? Akkor nem adhatsz oda nekik.

 Zsolt.45,3

KAR 1908 - Szebb, szebb vagy az ember fiainál, kedvesség ömledez ajakidon, azért áldott meg az Isten örökké.

Var-Kar 2016 - Szebb, szebb vagy az ember fiainál, kedvesség ömledez ajkaidon, mert megáldott az Isten örökké.

A gondoltamenet irányát változtatták meg ezzel a módosítással. Tehát a régi verzió szerint, azért áldott meg Isten, mert szép vagy. Nem pedig azért vagy szép, mert megáldott az Isten. Az áldása miatt szép, mert látszik rajta az áldás. Lényeges különbség!

 Zsolt.45,6

KAR 1908 - Nyilaid élesek; népek hullanak alád; a király ellenségeinek szívében.

Var-Kar 2016 - Nyilaid élesek a király ellenségeinek szívében; népek hullanak le előtted.

Szétszedték a mondatot három részre, aminek így, különösen a szövegkörnyezetben nincs értelme. A változtatással helyreállt az érthetőség, és a folytonosság.

 Zsolt.49,16

KAR 1908 - Csak Isten válthatja ki lelkemet a Seol kezéből, mikor az megragad engem. Szela.

Var-Kar 2016 - Csak Isten válthatja ki lelkemet a Seol kezéből, magához vesz engem. Szela.

Ismét időrendet cseréltek a változtatással. A régi verzió szerint előbb elmegyek a Seolba a halálom után, és onnan ragad ki Isten. A visszaváltoztatott verzió pedig arra vonatkozik, hogy nem jutok el a Seolba, mert Isten magához vesz. 

 Zsolt.50,8

KAR 1908 - Nem feddlek én téged áldozataidért, és hogy égőáldozataid szüntelen előttem vannak.

Var-Kar 2016 - Nem feddlek én téged áldozataidért, mert égőáldozataid szüntelen előttem vannak.

Erős jelentésbeli különbség van a két változat között. Az 1908-as szerint, Isten nem fedd meg azért, mert áldozom, és hogy az áldozataim szüntelen előtte vannak. Tehát olyan, mintha azt mondaná, hogy nem baj, hogy szüntelen áldozom. Helyesen azonban azt mondja, hogy az áldozataimra való tekintettel nem fedd meg engem, mert az áldozataim szüntelen ott vannak előtte. Egy ilyen pici változtatás mekkora jelentésbeli különbséget eredményez.

 Zsolt.77,4

KAR 1908 - Istenről emlékezem és sóhajtok; róla gondolkodom, de elepedt az én lelkem. Szela.

Var-Kar 2016 - Istenről emlékezem és sóhajtok; róla gondolkodom, mikor elepedt az én szellemem. Szela.

Ismét egy pici szócska, és a világ a két jelentés között. Mikor, helyett de. A régi változat szerint, hiába gondolkodom, emlékezem Istenről, a lelkem eleped, és nem talál megnyugvást. Ezt korrigáltuk vissza arra, hogy mikor eleped a szellemem, akkor Róla gondolkodom és vígaszt keresek Nála.

 Zsolt.89,15

KAR 1908 - Igazság és jogosság a te királyi székednek alapja; kegyelem és hűség jár a te orczád előtt.

Var-Kar 2016 - Igazság és ítélet a te királyi székednek alapja; kegyelem és hűség jár a te orcád előtt.

Ahogyan a bevezetőben említettem, vannak minták a változtatásokban. Az egyik volt ugye, a hitetlen szó kiváltása, a másik ilyen tipikus változtatás az ítélet kivétele a szövegből. Itt is enek vagyunk a tanúi. Isten sokszor felszólít minket arra, hogy figyeljük meg az Ő ítéleteit, és aszerint éljünk, cselekedjünk és ítéljünk mi magunk is. Életünk során elvárja, hogy mindent ítéljünk és vizsgáljunk meg.  Mert ha mi ítélnénk magunkat, nem ítéltetnénk el. (1Kor 11,31)

 Zsolt.89,20

KAR 1908 - Akkor látásban szóltál a te kegyeltednek, és mondád: Segítséget adtam a vitéznek, felmagasztaltam a népből választottat;

Var-Kar 2016 - Akkor látásban szóltál a te szentednek, és mondtad: Segítséget adtam a vitéznek, felmagasztaltam a népből választottat;

Hatalmas különbség van Isten kegyeltje és szentje között. Nabukodonozor is kegyeltje volt Istennek sokáig. Úgy mutatta meg magát neki, mint kevés más embernek. Az Ószövetségben kegyeltje volt a zsidó nép is, hiszen hányszor nyertek kegyelmet az ítélete elől, de nem volt szent előtte. Sok ígérete van Isten szentjeinek, de nem a kegyeltjeinek.  Hogy erősekké tegye a ti szíveteket, feddhetetlenekké a szentségben, a mi Istenünk és Atyánk előtt, amikor eljön a mi Urunk Jézus Krisztus minden ő szentjeivel együtt. (1Thessz 3,13)

 Zsolt.89,34

KAR 1908 - De az én kegyelmemet nem vonom meg tőle, és az én hűséges voltomban nem hazudom.

Var-Kar 2016 - De az én kegyelmemet nem vonom meg tőle, és az én hűségemet nem hazudtolom meg.

Ismét két külön értelmet találunk. Az 1908-as verzió szerint, Isten nem hazudik, mert hűséges. A mostani szerint azonban a hűségét nem hazudtolja meg, vagyis mindenkor hűséges marad.

Elgondolkodtató, hogy ha csak azt a periódust nézem, mióta Károli első teljes Bibliáját kiadta, 1590-ben, és 1908-ig azóta hányan nézték át a szöveget, hogy ne legyen benne hiba, akkor ezt ott mégis meg kellett változtatni. Ha más írásos nyomra nem is bukkannánk, de Tótfalusi Kis Miklós kiadta 1697-ben a Biblia védelmezése című írását, amelyben elmondja, hogy ők (ő és a külföldön teológiát tanuló magyar diákok) átnézték versről-versre a Károli Bibliát, és ráadásul más, elsősorban holland Bibliával is összehasonlították. De ők, ahogyan előttük mások sem, többek között ezt a részt sem változtatták meg. De valamilyen oknál fogva, sok más igehellyel együtt, ezek 1908-ban már nem állták meg a helyüket.

Sokszor felróják a Bibliáknak, hogy nehezen érthetőek. Nem is csoda, ha ezen többen még dolgoznak is, hogy ne legyen könnyen érthető. Ha azonban valaki egy 1908 előtti Bibliát forgat, akkor észre kell vennie, hogy sokkal kifejezőbb, magyarosabb, és nem a tömörségre törekedett, hanem a közérthetőségre. Ezért dolgozott Szenci Molnár Albert, Tótfalusi Kis Miklós, Csia Lajos és Vida Sándor is, és most mi is. Egy érthetőbb, de nem „laposabb”, „lágyabb”, felhígított igét előhozni.