Mivel oldalunk elsősorban egy Bibliával foglalkozó oldal,
ezért már többször írtunk ezen a blogon a Biblia történetéről, és többször írtunk
már a különböző kiadások közötti eltérésekről. az 1908-as kiadású Károli
bibliával is többször foglalkoztunk már, de az Istent kereső embernek nagyon
fontos, hogy „mi van megírva”.
Ő pedig felelve, mondta: Meg van írva: Nemcsak kenyérrel
él az ember, hanem minden igével, amely Istennek szájából származik. (Mt 4,4)
A mai világunkban egyre inkább csak a Biblia igazsága marad
meg objektív igazságnak. A mai kort már úgy is nevezik, hogy poszt-igazság
kora. Ez azt jelenti, hogy minden embernek megvan a maga igaza, ezért nincs EGY
objektív igazság, hanem minden igazság relatív, hiszen amit mondunk az csak egy
vagy több adott nézőpontból lehet igaz. Amikor Jézus azt mondta a Sátánnak,
hogy „meg van írva”, akkor a Sátán nem kérdezett vissza, hogy hol van megírva,
de azt sem mondta, hogy ez nála másképp van megírva. Ez azt jelenti, hogy Isten
igéje létezik, és valóságos igazságot hordoz, amely megdönthetetlen! Ezért
fontos, hogy mi van megírva. A Sátán folyamatosan dolgozik Isten Igéjének
megrontásán. Ezért hitünk védelmének is egyik igen fontos pillére az Ige
védelme. A gonosz az ige megrontásának munkáját már az apostolok idején
elkezdte, hiszen erről ír Pál is:
Hogy ne tántoríttassatok el egyhamar a ti értelmetektől,
se ne háboríttassatok meg, se szellem által, se beszéd által, se nekünk tulajdonított levél
által, mintha közel volna már a Krisztusnak ama napja. (2Th 2,2)
Már az ő korában hamisították a leveleit, ezért figyelmeztet
arra, hogy ne higgyenek olyan levélnek, amelyet neki tulajdonítanak.
Óvintézkedésül minden levelét a saját kezével írta alá (1Kor.16,21; Kol.4,18)
A köszöntést én Pál írom a saját kezemmel, ami ismertető jegye
minden levelemnek. Ezért írom ide is: (2Th 3,17)
A gnosztikusok kora után, az Ige elleni támadás a
19.században kezdődött el szervezetten újra. Ennek iránya lehet, hogy akkor még
nem látszott olyan tisztán mint ma, de mára látszanak a „gyümölcsei”. A mai
Bibliák olvasásánál mindig felmerül a kérdés, hogy valóban az volt odaírva?
Hiszen több változatot is bemutatnak a szövegből, szavaknál több jelentést is
odaírnak, valamint a lábjegyzetekből még azt is kiolvashatjuk, hogy adott
szövegrészek sok kéziratban nem is szerepelnek. Ezeknek megfelelően úgy néz ki
a helyzet, hogy ma már azt gondolhatjuk, hogy Isten Igéje nem lett tisztán megőrizve.
De ez nincs így. A reformkor Bibliáinak a gyümölcse is tisztán látszik ma már,
a reformáció után 500 évvel, még ha ez az évforduló már a reformáció végét is
jelenti. Sokan fordultak oda Istenhez, javultak a közerkölcsök, visszaszorult a
bűnözés, lelepleződött a katolikus egyház sok tévtanítása. Isten Igéje
megcselekedte azt, amit mond:
Mert mint leszáll az eső és a hó az égből, és oda
vissza nem tér, hanem megöntözi a földet, és termővé, gyümölcsözővé teszi azt, és
magot ad a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek: Így
lesz az én beszédem, amely számból kimegy, nem tér hozzám üresen, hanem
megcselekszi, amit akarok, és szerencsés lesz ott, ahová küldtem. (Ézs 55,10-11)
Ezért foglalkozunk most újra a Biblia történetének ezzel a pontjával,
mégpedig a Károli Biblia 1908-as revíziójával. Ennek a revíziónak az
eredményeként ugyanis sok olyan „új” elmélet magja került bele az igébe,
amelyek korábban nem voltak ott. Ezek a magok ma már sokkal erőteljesebben és
nyilvánvalóbban látszanak a modern fordítású Bibliákban. Vágjunk is bele.
A 19.században erősödött meg az úgynevezett tudományos élet.
A tudomány, mint egyfajta új vallás tört be a nyugati társadalmakba. Azért
mondható egyfajta vallásnak, mert ma is szinte megkérdőjelezhetetlen, ha valamire
kimondják, hogy tudományos alapokon nyugszik. Ez a 19. században nem volt másképp
a Biblia, illetve a kereszténység környékén sem. 1881-ben adták ki az új Westcott-Hort
Újszövetséget, amely túlnyomórészt az alexandriai szövegeken, azon belül a
Vatikáni kódexen alapul, és természetesen „tudományosan” lett összeállítva.
Állítása szerint kiküszöbölve a múltbeli hibákat.
Magyarországon a Károli Biblia volt az a Biblia, amely már
évszázadok óta országszerte eltejredt volt. Mikorra az 1607-ben befejezett jezsuita
Káldi György féle katolikus fordítást 1732-ben másodszor adják ki, addigra a
Vizsolyi Biblia már tizenkétszer lett kiadva. Sok szólás is a Károli Bibliából
került át a köznyelvbe. A Biblia ügyét a 19. században a Brit és Nemzetközi
Bibliatársaság vette gondjaiba. Az ő tevékenységüknek köszönhetően 1832-ben és
1835-ben Sárospatakon nyomtatták ki a Károli Bibliát, majd saját nyomdát
nyitottak Kőszegen, ahol 1838 és 1848 között nyomtatták és onnan terjesztették
a Károli Bibliát. Közel 60,000 teljes Bibliát, és 70,000 Újszövetséget. A
bukott szabadságharc után 1851-ben bezératták ezt a nyomdát, és közel 58,000
kész Bibliát kiszállíttattak Berlinbe. A Bibliatársulat munkáját 1861-ben
engedélyezték újra, és ettől fogva ismét terjesztették a Károli Bibliát. 1885
és 1895 között az évente eladott Bibliák száma a 60-70,000 között ingadozott.
Ez a szám 1908-ban elérte a 100,000 eladott példányt.
A Károli Biblia revízióját a Brit és Nemzetközi
Bibliatársaság finanszírozásában 1885-ben kezdték el, mivel a Társaság
kötelességei közé számította az általa kiadott Bibliák szövegének időnkénti
javítását. A revízió szempontjai között meg is találjuk a tudományosság
szempontját.
A revízió szempontjai:
1. Ne új fordítás kívántassék,
2. hanem a Károli szövegének pontos átnézése,
3. nyelvének a mai kor kívánalmaihoz
alkalmazásával, de ódonszerűségének és bibliai zamatának megóvásával
4. a bibliai tudomány és kritika már megállapítottnak
vehető eredményei figyelembevételével,
5. de minden, a protestáns egyházak
hitelveivel és szimbolikus könyveinek tanaival ellenkező új tudományok
mellőzésével,
6. a bevett s máig általános használatban
levő fordításból csak a helyes és nyelvtani szabatosság követelte elétérések
engedtetnek meg,
7. minden felesleges, megütközést, vagy éppen
botrányt okozható újítások gondosan kerültessenek,
8. oly közmondásszerűvé vált mondások,
amelyek bementek a köznyelvbe,hagyattassanak meg ott is, ahol az exegéta
különben nem tudná elfogadni a Károli fordítást.
(forrás: Bottyán János: A magyar
Biblia évszázadai 105.oldal)
A 4. pontban az akkori korszellemnek megfelelően ott látjuk
a revízió egyik fontos szempontját, mégpedig azt, hogy a revízió során
figyelembe kell venni „a bibliai tudomány
és kritika már megállapítottnak vehető eredményeit”. A tudományosság
zászlóshajója abban az időben pedig elsősorban
a Westcott-Hort féle Újszövetség volt, melyet 1904-ben a Társaság is kiadott saját
költségén.
A felvilágosodás és spiritualizmus mozgalmai nem maradtak kivül
az egyházak falain. A liberális nézetek is egyre nagyobb teret nyertek a
protestáns egyházakban. Több olyan egyházi személy is részt vett a Károli
Biblia revíziójában, akik liberális nézeteket vallottak. Ezek miatt az új
irányzatok miatt lett más a Károli Biblia 1908 után. Az addigi javítások nem
hoztak ekkora változást a Biblia életében, mint ez a revízió. Az 1590-es
kiadást követően Szenczi Molnár Albert javította, majd adta ki 1608-ban, majd
1612-ben, majd 1661-ben komoly revíziót követően jelent meg a Váradi biblia.
1685-ben Tótfalusi-Kis Miklós egy újrafordított változatot adott ki, amely
sajnos nem tudott elterjedni. A Váradi Biblia szövege maradt meg „Károli Biblia”
név alatt, egészen 1873-ig, amíg el nem kezdődött a revízió.
Több olyan csoportba lehet gyűjteni a változtatások irányát,
amelyek ma már nem csak „csírájukban” látszanak, hanem „kiteljesedtek”. Ezért
mondjuk azt, hogy az 1908-as Károli Biblia egy átmeneti kiadás a reformkori
Bibliák és a modernkori Bibliák között.
A változtatások irányai:
- Jézus egyidejű Istenségének és emberi
mívoltának a szétválasztása
-
A testi feltámadás elrejtése
-
A cselekedetekből való megigazulás hírdetése
-
A szenvedések általi megtisztulás
-
A megvilágosodás és tudás magasztalása
Ezekről az irányokról már sokat írtunk, ezért itt csak
egy-egy példát hozok fel. Részletesebben a korábbi írások foglalkoznak ezekkel
a változtatásokkal.
Jézus egyszerre Isten és
ember
Zsid.1,3
Váradi-Károli 1908-as Károli
3 Aki az ő dicsőségének fényessége,
és az ő személyének bélyege, aki
hatalma szavával fenntartja a mindenséget, aki minket bűneinktől önnmaga által megtisztítva, ült a
Felségnek jobbjára a magasságban, (Zsid 1,3)
|
3 A ki az ő dicsőségének visszatükröződése,
és az ő valóságának képmása, a ki
hatalma szavával fentartja a mindenséget, a ki minket bűneinktől
megtisztítván, üle a Felségnek jobbjára a magasságban, (Zsid 1,3)
|
Az egyik ige, ahol Jézus Istenségét „visszavették”. Abból,
hogy Jézus maga az Isten fényessége, a revízió után már csak annyi maradt, hogy
„a dicsőségének visszatükröződése”. Hiszen amennyiben egylényegű az Atyával, és
Ő maga tartalmazza az egész Istenséget testileg (Kol.2,9), akkor Ő maga nem
csak visszatükrözi a dicsséget, hanem hordozza is!
A szenvedések áltai
megigazulás
1Pt.4,1
Váradi-Károli 1908-as Károli
1 Minthogy azért Krisztus hústestben szenvedett értünk, fegyverkezzetek fel ti is azzal a gondolattal, hogy aki hústestben szenvedett, megszűnt a
bűntől, (1Pt 4,1)
|
1 Minthogy azért Krisztus testileg szenvedett, fegyverkezzetek fel ti
is azzal a gondolattal, hogy a ki
testileg szenved, megszűnik a bűntől, (1Pt 4,1)
|
A buddhizmus egyik tanítása az, hogy a testi szenvedés
megszabadít a bűnöktől, és az újjászületéskor ez már beszámít, valamint a
buddhizmusban a szenvedés kulcsfontosságú szerepet játszik a megvilágosodás elérésében.
(forrás: karuna.hu - A buddhista
alaptanítások)
A Bibliában a megigazulás hitből, mégpedig az Úr Jézusba
vetett hitből lehetséges. Ezt cselekedetekkel és szenvedéssel nem lehet kiváltani.
Panteizmus
Kol.1,17
Váradi-Károli 1908-as
Károli
17 És Ő mindenek előtt van, és mindenek
Ő általa állnak fenn.
(Kol 1,17)
|
17 És Ő előbb volt mindennél, és minden
Ő benne áll fenn.
(Kol 1,17)
|
A panteizmus keleti eredetű tanítás, és azt jelenti, hogy
Isten része a teremtésének, és minden teremtményében benne van Isten egy része.
Az összes virág, fa, állat, stb. mind-mind tartalmaz Istenből egy-egy részt. Ez
még megfelel a yin-yang-nak is, hogy minden jóban van egy kicsi rossz is,
illetve minden rosszban van egy kicsi jó is. Ezzel viszont azt mondanánk, hogy
a Sátán benne él Istenben, ami maga is istenkáromlás lenne.
Ez teljesen ellentmond a Biblia tanításának! Isten nem része
a teremtésének, ráadásul Istenben nincs semmi rossz, vagy gonoszság! (1Jn.1,5;
Jak.1,13; 1Pt.1,16; Zsolt.47,9; Ézs.48,11) Isten Szent! Tehát ez az ige úgy
helyes, hogy „mindenek Ő általa állnak fenn”, és nem úgy, hogy „őbenne”! Sajnos
azonban a rossz változat végigkísér minket egészen a modern korig, mert ezt
találjuk meg a Katolikus fordításokban, és a RÚF-ban is. Isten a szavával tartja fenn a mindenséget (Zsid.1,3).
A tudás magasztalása
Ef.5,9
Váradi-Károli 1908-as
Károli
9 (Mert a Szellemnek gyümölcse
minden jóságban és igazságban és valóságban van),
(Ef 5,9)
|
9 (Mert a világosságnak gyümölcse
minden jóságban és igazságban és valóságban van),
(Ef 5,9)
|
A tudás megvilágosít. Ezt hírdette a felvilágosodás mozgalma
is, az értelem diadalát. Itt helyesen azonban a Szellem szó áll, mert a
Szellemtől nyerünk bölcsességet és világosságot, nem a világosság ad nekünk
gyümölcsöt. Ez az irány könnyen továbbcsúszik a fény imádata felé.
Ismétlésként egy álljon itt egy témánkénti összefoglaló
lista a modernkori Bibliák változtatásairól:
Jézus Istensége
Jn.3,13
1Tim.3,16
Jn.1,18
Jn.6,69
Jel.1,8
Jel.1,11
Jn.6,65
Ef.3,9
Ef.3,14
Isten megjelent
testben
1Tim.3,16
1Kor.15,47
Csel.2,30
1Jn.4,3
Jézus a megváltó
1Kor.9,1
Lk.9,56
Mt.18,11 (EFO)
Jézus Isten Fia
Mt.8,29
Ef.3,14
Jn.6,69
Jn.9,35
Jn.12,41
Lk.4,41
Jézus hatalma
Jel.6,17
1Kor.5,5
Róm.14,10
Ef.3,9
Jel.19,1
Zsid.2,7
Zsid.3,6
1Kor.10,28
Ef.3,14
Hamis Tanok
Hamis kegyelem
Mk.2,17
Jn.12,47
Róm.8,1
1Jn.3,5
Zsid.1,3
Jel.21,24
Jel.22,21
Megigazulás
cselekedetekkel
Mk.10,24
Mt.6,1 [Mt.5,16; Jn.3,21]
1Pt.2,2
Jel.19,8
Jel.22,14
Róm.11,6
Isten személyének
elmosása
Jel.15,3
Jel.14,5
Jel.19,1
Jel.20,12
Jel.5,14
Ef.3,14
Fontos elhagyások
Róm.1,29 - paráznaság
Róm.13,9 – hamis tanú
Róm.14,6 – ünnepek
Róm.1,31 – összeférhetetlen
Gonoszságok
kisebbítése
Mk.6,11
Lk.11,54
Lk.20,23
Lk.22,64
Jn.8,9
Lk.11,44
Jn.5,16
Csel.23,9
1Pt.4,14
Bibliai hitélet
csorbítása
Mt.5,22
1Jn.4,19
Mk.9,29;1Kor.7,5; Csel.10,30 – böjt
Mk.10,21
Lk.4,4
Lk.11,2 és 4
Csel.4,24
Csel.9,6 !
Csel.15,24
1Tim.6,5
1Tim.5,16
Korábbi írások ebben a témában a 2018. június-augusztusi
írások között találhatók, valamint konkrétan az 1908-as Károli Biblia
változtatásairól:
Eltérések az 1908 előtti és utáni Károli bibliakiadásokban
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.