2016. szeptember 9., péntek

A fenevad és a nagy parázna



A fenevad, amelyet láttál, volt és nincs; és a mélységből jön fel és megy a veszedelemre. És a föld lakosai csodálkoznak (akiknek neve nincs beírva az életnek könyvébe e világ alapítása óta) látva a fenevadat, amely volt és nincs, noha van. (Jel 17,8)

És szellemben elvitt engem egy pusztába és láttam egy asszonyt ülni egy veres fenevadon, amely teljes volt káromlásnak neveivel, amelynek hét feje és tíz szarva volt. Öltözött pedig az asszony bíborba és skarlátba, és megékesíttetett arannyal és drágakővel és gyöngyökkel, kezében egy aranypohár volt, tele utálatosságokkal és az ő paráznaságának tisztátalanságával, És az ő homlokára egy név volt írva: Titok; a nagy Babilon, a paráznáknak és a föld utálatosságainak anyja. (Jel 17,3-5)

Már több korábbi írásomban (Noé napjai napjainkban, 96.zsoltár) foglalkoztam azzal a témával, hogy ma sincs másképp, mint régen. Ahogyan a Prédikátor mondja, semmi új nincs a nap alatt (Préd.1,9). A fenevad, egyidős az emberi történelemmel, de ma nagyon sokan azt vallják, hogy nem is létezik, sőt ördög sincs, csak így fogalmazza meg az ember a gonoszt. Ez a Sátán egyik legnagyobb hazugsága, hogy elhiteti az emberrel, hogy ő nem is létezik. Őt lovagolja meg, a nagy parázna. Ha a szellemi hátterére gondolunk, akkor „a hazugság atyját” (Jn.8,44) lovagolja meg az, és szellemi paráználkodik mindenkivel, hogy magát tegye minden népek bálványává. Ezért is az a neve, hogy titok, amelyet más szóval okkultnak is mondhatunk. Ezzel az okkult szóval, mint a titkos tudományok összefoglaló nevével, már rögtön tisztábban beazonosíthatjuk a nagy paráznát. Titokban tevékenykedik, de folyamatosan ugyanazt a motívumot „dobja be” korszakról-korszakra. Hazugság mögé rejti magát.

Van egy istennő, aki végigkíséri az egész emberi kultúrtörténetet, csak mindig más a neve. Mindig más néven követeli meg az emberektől, hogy imádják. Ő a Suméroknál – Innin, vagy Inanna; Babilonban – Istár, Semiramis; Egyiptomban – Isis; görögöknél – Aphrodité; rómaiaknál – Vénusz; ma nyugaton – Mária; (Nagyon sok forrásban meg lehet találni ezeket az összefüggéseket, itt most nem részletezem őket, csak egyre hívom fel a figyelmet: Mitológiai ABC, Gondolat kiadó, 1970)

Sok mai keleti vallásnak is mind megvan az istennője, aki mind nagyon hasonló, ha nem ugyanazokat a tulajdonságokat ötvözi magában. A tulajdonságai elárulják, hogy ugyanarról a személyről van szó. Egy család van jelen az emberiség történetében, aki folyamatosan változtatja a nevét, elrejtve ezzel a későbbi korok embere számára a kilétét. Itt a nyugati civilizációban a reneszánsz korában kezdett el egyre népszerűbb lenni, és újra teret hódítani magának.

Nézzük meg jobban Michelangelo teremtés képét. A Bibliában másképp van leírva az ember teremtése, de ezt még romantikus, vagy esztétikai változtatásnak el lehetne ismerni. Van azonban egy nagyon zavaró eleme a képnek. Az Atya, meztelen nő karjaiban van. Ha van ismeretünk a Bibliából, hogy hogyan is néz ki az Atya jelenléte és trónja (Dán.7.fej.; Jel.4.fej.), akkor ott semmi ehhez hasonlót nem látunk. 
 
Ez rögtön elárulja nekünk, hogy ez a kép nem a mi hitünkből táplálkozik. Ez a kép Nimródot, Semiramist és Tammúzt ábrázolja. Vagy Osirist, Isist és Hórust. De semmiképpen sem a bibliai alapokon nyugvó emberi teremtést. Ahogyan a Noé napjai napjainkban című bejegyzésben említettem, a bukottak megkötözésének ideje kb. akkor járt le, amikor indult a reneszánsz. Akkor terjedt el a sok meztelenség a művészetekben, és akkor kezdődött a technika is nagyobb ütemben fejlődni. „Aki volt, és nincs, noha van”, az megint elhitette az embert.

A keresztény hitben nincs női szereplő, akinek az Istenség jelző kijárna! Még utalás sincs rá. Van egy internetes oldal, ahol ennek az összemosásnak (mármint az ősi babiloni és mai keresztény hitvilágnak az összemosásával találkozunk). A cikk alapja egy előadás, Mária Magdolnáról, amely előadásról megjelent egy DVD, aminek a borítóján pedig Isis áll. http://www.szellemvilag.hu/hirek/szent-maria-magdolna-napja-julius-22. A cikk leírja, hogy Mária, az Inanna. Eggyé teszi a kettőt.

De miért is őt emelem ki, amikor Sananda és „Asthar parancsnok” is itt vannak (http://sirius-plejad.blogspot.hu/2013/11/lord-sananda-mi-is-pontosan-az-esemeny.html)? Mert Mária nevében tud a legmélyebben belemenni a nagy parázna a kereszténységbe. Egy egyszerű kijelentéssel, hogy ő Isten, vagyis Jézus anyja. Ezzel már logikailag meg is fogott sok embert. Ezért lett megint Istár megkoronázva, mint az ég királynője.

Ezért roppant veszélyes ma a New Age, mert összemossa ezeket a korábban volt dolgokat, és még űrhajóra is ülteti őket, hogy aki nem hisz a régi „mesékben”, és legendákban, annak is meg legyen a kapaszkodója. UFÓknak nevezi őket, akik más bolygókról érkeztek ide, és ősi fejlett civilizációnak állítja be őket. Csak egy bökkenő van, hogy ezek az idegenek Jézus nevétől félnek! Ajánlom mindenkinek a Negyedik tipusú megtévesztések – A földönkívüliek leleplezése filmet (https://www.youtube.com/watch?v=GGkSu3CEqt0 – sajnos csak feliratos) Ezért lenne fontos tudnunk, hogy hol is élnünk. Mert ha nincs világűr, és nincsenek lakható bolygók, akkor csak mi vagyunk, és minden igaz, ami a Bibliában van. Van egy másik film, amely még nem megy el ilyen messzire, de űrkísérletek eredményeit hozza elő, amelyek azt bizonyítják, hogy minden űrben lévő sugárzásnak, a világegyetem bármely pontján mérve, a föld a központja. (a film címe: The principle) Ezért kellett egy új elmélet is, amely ezt az új tényt hivatott más irányba terelni. Ezért kimondták, hogy nem egy univerzum van, hanem multiverzum, azaz több univerzum egymás mellett. A mi univerzumunk közepén pedig a föld van, a másik univerzumnak pedig más van a közepén. Érdekes, hogy fel sem tűnik nekik, hogy akkor megdőlnek a lakható bolygókról is az elméletek, mert ha ez a kis bolygó a központja ennek az univerzumnak, és nem a galaxis központjában van, akkor logikusan nem lehet máshol élet, mert akkor miért épp mi vagyunk a központ?

Ha kimegyünk a vallásos körből, akkor is lépten-nyomon ezzel a családdal találkozunk a mai világban. Tele vagyunk bagoly ábrázolással, amely Inanna szimbólumához tartozik, és átvette a szabadkőművesség is. A fáklyát tartó alak, mint a fényhozó (Lucifer) jelképe. A legismertebb ezek közül az amerikai szabadságszobor, amely hatalmas szabadkőműves emlékmű. De itt van az egy szem is, Hórus egy szeme. Ez leginkább a médiában látható. A legújabb magyar állami TV szignálok is mind az egy szemet szimbolizálják.

 

Vagy az ördögvilla?

Nem hinném, hogy az iráni miniszterelnök rocker lenne.

Ha valaki végignézi, Az emberi faj titkolt történelme című filmet, akkor abból is értesülhet, hogy az özönvíz előtt volt egy globális kígyóimádó kultúra.(https://www.youtube.com/watch?v=y47sh_iXpik) Ez a globális kiterjedés kezd újra egyre láthatóbban előtűnni. De erről árulkodnak a népek eredet történetei, mint például a maja „tollas-kígyó”. Lucifer, mint az emberek jótevője akar előttünk megjelenni. De mi tudjuk, hogy ő kicsoda valójában. Ma sem akar másként feltűnni, hanem úgy, hogy elhiteti az embereket arról, hogy ő értünk hoz áldozatot.

Véleményem szerint, ez fogja elhozni a hittől való szakadást is (2Thessz. 2,3). Lelepleződik a nagy parázna, azzal, hogy más krisztushoz vitte a népeket. Ezzel a maradék hívők és a világiak is csalódni fognak az egyházban, leomlik Babilon, és megtagadják az Urat is. Egészen addig a törvényszegés titkos bűne alatt mennek a dolgok.

Ezért nagy parázna, a nagy parázna. Neki mindegy, hogy milyen néven és milyen tisztelettel, de azt akarja, hogy őt imádják. Ezért váltott nevet is többször, mert nem az számít, hogy hogyan hívják, mert ő áll mindezek mögött. Azzal pedig, hogy meglovagolja a fenevadat, vagyis a világrendszert, a világ fejedelmének rendszerét, a korszellemet, része a világnak, és mindennek ami a világból jön. Ezt addig teheti meg, amíg a fenevad magának akarja majd az imádatot, az antikrisztusban, és akkor eljön az ő ítélete is.

Nagy távol állva az ő kínjától való félelem miatt, mondva: Jaj! jaj! te nagy város, Babilon, te hatalmas város, hogy egy órában jött el ítéleted! (Jel 18,10)


1 megjegyzés:

  1. 2016.09.23.-án belefutottam egy új pápai felvételbe. A pápa prédikál a Vatikánban tartott egyik reggeli misén.

    Kijelentette, hogy Mária elfogadta Jézus keresztjénél, hogy az egész teremtés anyja legyen.

    Ez a hivatalos verzió, sajnos angol szöveggel.
    https://youtu.be/-hMCdxbOj4c

    A lényeg röviden:
    through her suffering, Mary is the mother of all creation and nobody is left as an orphan
    Mária, a szenvedésein keresztül az egész teremtés anyja, ezért senki sem árva.

    With a pierced heart, she accepts giving birth to all of us in that moment of sorrow. And from that moment she becomes our Mother, from that moment she is our Mother, the one who takes care of us and is not ashamed of us: she defends us.
    Ahogyan átszúrt szívével nézte Jézust a kereszten, abban a pillanatban elfogadta, hogy mindnyájunkat megszüljön. És attól a pillanattól fogva mindnyájunk anyjává vált, aki gondoskodik rólunk és nem szégell bennünket: megvéd bennünket.

    Our Lady also defends, accompanies and teaches her children in the world today.
    Úrnőnk megvéd, hozzánk szegődik és tanítja gyermekeit a világban ma is.



    Ide másoltam a hírt is (sajnos a felvételen elhangzottak szövegét nem találtam meg:
    http://www.romereports.com/2016/09/15/pope-in-santa-marta-we-have-a-mother-and-a-father-we-are-not-orphans

    In his Thursday homily at Casa Santa Marta, the pope spoke about the Virgin Mary during the feast of Our Lady of Sorrows. He said that through her suffering, Mary is the mother of all creation and nobody is left as an orphan.

    POPE FRANCIS
    "With a pierced heart, she accepts giving birth to all of us in that moment of sorrow. And from that moment she becomes our Mother, from that moment she is our Mother, the one who takes care of us and is not ashamed of us: she defends us.”

    Pope Francis recalled Christ's death on the cross and how Mary never left His side. Likewise, Our Lady also defends, accompanies and teaches her children in the world today.

    EXCERPTS FROM HOMILY IN ENGLISH
    "Mary heard these things. She suffered terrible humiliation. And she also heard the dignitaries, even some priests, whom she respected, because they were priests, [saying] 'You who are so good, come down! Come down!' With her Son, naked, there [on the Cross]. And Mary had such great suffering, but she didn’t go away. She didn’t deny her Son! He was her flesh.”

    "They were moms. But they were not ashamed: their flesh was there inside. And these women suffered not only the shame of being there – 'Look at her! What did her son do?' -- but they also suffer the ugly humiliation of the searches they had to undergo before entering. But they were mothers, and they went to find their own flesh. So it was with Mary: she was there, with her Son, with that very great suffering.”

    "We Christians have a Mother, Jesus’ [Mother]; we have a Father, Jesus’ [Father]. We are not orphans! And she gives birth to us in that moment with such great sorrow: She is truly a martyr. With a pierced heart, she accepts giving birth to all of us in that moment of sorrow. And from that moment she becomes our Mother, from that moment she is our Mother, the one who takes care of us and is not ashamed of us: she defends us.”

    "In a world we could call an orphan, in this world that suffers the crisis perhaps our help lies in saying ‘Look to your Mother!’ We have a mother who defends us, teaches us, accompanies us; who is not ashamed of our sins. She is not ashamed, because she is our Mother. May the Holy Spirit, this friend, this companion along the way, this Paraclete or Advocate whom the Lord has sent, make us understand this very great mystery of the maternity of Mary.”

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.