A következő címkéjű bejegyzések mutatása: test. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: test. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. szeptember 8., csütörtök

Krisztus ábrázatára elváltozunk - fényemberek

Váradi-Károl Biblia:
Mi pedig az Úrnak dicsőségét mindnyájan fedetlen arccal szemlélve, ugyanazon ábrázatra elváltozunk, dicsőségről dicsőségre, úgy mint az Úrnak Szellemétől. (2Kor 3,18)

Csia Lajos Új Szövetség:
Mi pedig mindannyian felfedett arccal tükrözzük vissza az Úr dicsőségét, és így ugyanarra a képre egyik dicsőségből a másik dicsőségbe alakulunk át, ahogy az az Úrtól, a Szellemtől jön. (2Kor 3,18)

Az ember Isten képére és hasonlatosságára lett teremtve. A kép a külsőre vonatkozik, a hasonlatosság pedig a belsőre. Most csak a külsővel fogunk foglalkozni. Az Úr szelleme, miután belénk költözik, akkor elkezd bennünk egy olyan munkát, amely során átváltozunk.

Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, és még nem lett nyilvánvalóvá, hogy mivé leszünk. De tudjuk, hogy ha nyilvánvalóvá lesz, hasonlókká leszünk Ő hozzá; mert meg fogjuk őt látni, amint van. (1Ján 3,2)

Most egy romlandó testben élünk, amelynek nincs akkora dicsősége, mint a romlatlan testnek, amely a szellemi lényeknek is van. Többek között ezért is nem nevezi a Biblia a szellemi lények testét „hústestnek”, hanem az mindig megmarad testnek. Ez eredeti nyelven inkább alakot, formát jelent, mint testet.

De kezdjük az elején. Amikor az ember megszületik, akkor nincs semmi különbség az egyes egyedek között. Most tekintsünk el a születés előtt kapott démonoktól, és vegyük az embert magát. Ez még Jézussal is így volt. Ő sem volt más, mint bármelyik ember. Látjuk, hogy a születésének körülményei felkeltették a Sátán érdeklődését, de utána a szüleivel el tudott menekülni (Mt.2,13). Heródes mindent elkövetett, hogy megölesse, még a gyermekgyilkosságtól sem riadt vissza (Mt.2,16). Később Jézus, a családjával hétköznapi életet élt, bár erről az evangéliumok nem szólnak. (Itt nem szeretnék foglalkozni az apokrif evangéliumokkal, azokat szeretném teljesen figyelmen kívül hagyni több okból.) Ezek szerint a gonosztól rejtve tudott Jézus felnőni, amíg elérkezünk a vízkeresztség időpontjáig.

Akkor eljött Jézus Galileából a Jordán mellé Jánoshoz, hogy megkeresztelkedjen ő általa. János azonban visszatartotta őt, mondva: nekem kell általad megkeresztelkednem, és te jössz én hozzám? Jézus pedig felelve, mondta neki: Engedj most, mert így illik nekünk minden igazságot betöltenünk. Ekkor engedett neki. És Jézus megkeresztelkedve, azonnal kijött a vízből; és íme az egek megnyilatkoztak neki, és ő látta az Istennek Szellemét alájönni mintegy galambot és ő rá szállni. És íme egy égi hang ezt mondta: Ez amaz én szerelmes fiam, akiben én gyönyörködöm. (Mt 3,13-17)

A vízkeresztségnél látjuk, hogy természetfölötti események zajlottak, és rögtön megkapta a Szent Szellem keresztséget is. Ezzel a szellemvilág számára is nyilvánvalóvá vált, hogy kicsoda Jézus. Valaminek történnie kell az emberrel, amikor elpecsételi az Úr, az Ő Szent Szellemével.

Aki el is pecsételt minket, és a Szellemnek zálogát adta a mi szíveinkbe. (2Kor 1,22)

Azt tudhatjuk, hogy a testünkbe belelátnak a szellemi lények. Nem tudunk előttük titkolózni. Ezért balgaság bármi olyan gondolattal játszani, hogy valamit titokban teszek, mert semmi nem marad észrevétlen a szellemvilág számára. Hogy ezt honnan tudom?

Mikor pedig a tisztátalan szellem kimegy az emberből, víz nélkül való helyeken jár, nyugalmat keresve, és nem talál: Akkor ezt mondja: Visszatérek az én házamba, ahonnan kijöttem. És odamenve, üresen, kisöpörve és fölékesítve találja azt. (Mt 12,43-44)

Egy szellemi lény, egyértelműen látja, hogy mi van a testemben. Egyedül vagyok-e, vagy vannak más démonok, vagy esetleg ott van már az Úr Szelleme. Ezért amikor elkövetünk valami bűnt, akkor az ahhoz kapcsolódó gonosz szellemnek megadjuk a jogosultságot, hogy lakozást vehessen bennünk. De térjünk vissza Jézusra. A szellemvilágban valaminek rá kellett kerülnie Jézusra, amely a földi szemek előtt ugyan rejtve volt, de a szellemvilág lényei számára egyértelmű volt. A víz és Szent Szellem keresztség után kiment a pusztába, és ott a Sátán már mint Isten fiát tudta megkísérteni.

És mondta neki: Ha Isten fia vagy, vesd alá magadat; mert meg van írva: Az ő angyalainak parancsol felőled, és kézen hordoznak téged, hogy meg ne üsd lábad a kőbe. (Mt 4,6) [saját kiemelés]

A kísértések is Jézus szellemi pozíciójának megfelelőek voltak, méltóak Isten fiához. Nem kis dolgokat ajánlott fel a Sátán, csak hogy őt imádja. De mivel Jézus valóban Isten fia volt, ezért megállt ezekben a kísértésekben. De maradjunk annál a jelnél, amelyet a szellemvilág felé viselt.

Volt pedig azok zsinagógájában egy ember, akiben tisztátalan szellem volt, és felkiáltott, És mondta: Ah! mi dolgunk van nekünk veled, Názáreti Jézus? Azért jöttél-e, hogy elveszíts minket? Tudom, hogy ki vagy te: az Istennek Szentje. (Mrk 1,23-24)

A tisztátalan szellem felismerte Jézust! Olyan jel volt rajta, amelyet tisztán látott. Ennek a jelnek pedig a vízkeresztségnél kellett Jézusra felkerülnie, mert mint gyermek is, ott volt egyedül Jeruzsálemben, és nem esett semmi bántódása. Még mondja valaki, hogy a víz és Szellem keresztség egy üres szertartás! Ezen a nyomon továbbmenve, láthatjuk, hogy a gonosz szellemek már hírből ismerték Pált is, ahogyan Jézust is.

Elkezdték pedig némelyek a lézengő zsidó ördögűzők közül az Úr Jézus nevét hívni azokra, akikben gonosz szellemek voltak, mondva: Kényszerítünk titeket a Jézusra, kit Pál prédikál. Voltak pedig némelyek Skévának, egy zsidó főpapnak fiai heten, akik ezt művelték. Felelve pedig a gonosz szellem, mondta: A Jézust ismerem, Pálról is tudok; de ti kicsodák vagytok? (ApCsel 19,13-15)

Egyértelmű, hogy Skévának fiain nem volt meg az a szellemi hatalmi jelzés, amely alapján megtehették volna amit akartak, mégpedig hogy kiűzzék a démont. Ezt nem lehet önkényesen felvenni, ezt csak kapni lehet. Ezen gondolkodva megállapíthatjuk, hogy minden ilyen jel felelősséggel jár. Jézus példájából kiindulva, amint megkapta ezeket a szellemi hatalmi jeleket, azoknak rögtön következményei voltak. Utána már nem tudott elbújni Jézus a szellemvilág elől. Ezen az allegórián továbbmenve, azt mondhatjuk, hogy az Atya, amikor valakinek megad egy szellemi jogosultságot, akkor azt kizárólag akkor teszi, ha az a valaki már el tudja annak a felelősségét hordozni. Természetesen ezeket el is lehet veszteni, ha valaki visszafordul ezen az úton.

De miért foglalkoztunk ezzel a láthatatlan jelzéssel? Mert ez bár most még számunkra rejtett, de egyszer külsőre is olyanok leszünk, mint az Isten fiai.

Mert akiket eleve ismert, eleve el is rendelte, hogy azok az ő Fia ábrázatához hasonlóak legyenek, hogy ő legyen elsőszülött sok atyafi között. (Róm 8,29)

Most menjünk el egy picit a jelenlegi anyagi valónktól, és nézzük meg, hogy mit látunk Jézusnál. Olyan leírásokkal találkozunk, amelyek már nem ennek a földi testnek a megfelelői, hanem egy számunkra most még elképzelhetetlen testi megfelelőt mutatnak.

És a hét gyertyatartó között hasonlót az ember Fiához, bokáig érő ruhába öltözve, és mellénél aranyövvel körülövezve. Az ő feje pedig és a haja fehér volt, mint a fehér gyapjú, mint a hó; és a szemei olyanok, mint a tűzláng; És a lábai hasonlók voltak az izzó fényű érchez, mintha kemencében tüzesedtek volna meg; a szava pedig olyan, mint a sok vizek zúgása. (Jel 1,13-15)

„Szemei olyanok, mint a tűzláng”. Erről eszünkbe kell jutnia egy másik igeszakasznak, ahol Jézus azt mondja, hogy...

A testnek lámpása a szem: ha azért a te szemed őszinte, a te egész tested is világos lesz; ha pedig a te szemed gonosz, a te tested is sötét. (Lk 11,34)

Jézus teste annyira tiszta, hogy a szeme világít mint egy tűzláng! Annyira tiszta az isteni lét, hogy már vakító fényességgel tör elő a szemeiből is.

Volt pedig a jobb kezében hét csillag; és a szájából kétélű éles kard jött ki; és az ő orcája, mint a nap amikor fénylik az ő erejében. (Jel 1,16) [saját kiemelés]

Kezdjük látni, hogy milyen is Jézus ábrázata, vagy mai szóval képe? Ezt tartogatja azoknak, akik az ővéi. Ennek az útnak az elején el kell kezdenünk felöltözni az új embert, amelynek megújulása van az Úr szerint.

És felöltöztétek amaz új embert, melynek újulása van Annak ábrázata szerint való ismeretre, aki teremtette azt: (Kol 3,10)

És felöltözzétek amaz új embert, mely Isten szerint teremtetett igazságban és valóságos szentségben. (Ef 4,24)

Az új ember, a belső ember, folyamatosan megújul (2Kor.4,16), ha rendszeresen tápláljuk. Ahogyan a fizikai testünket, úgy a szellemünket, és vele a belső emberünket is naponta táplálnunk kell. Szellemi táplálékkal, és akkor az naponta megújul és egyre erősebb lesz.

Jézus képe a láthatatlan Istennek (Kol.1,15). Mindenek ő rá nézve, és őbenne teremtettek. Ezért Neki másnak kell lennie, mint az összes többi szellemi lénynek (Kol.1,16). Ádámtól megkaptuk a földi testet. Amikor Jézus a földön járt, akkor Ő is ugyanezt a földi testet kapta, ezért nem is láttak a szellemi lények különbséget addig, amíg a szellemi jeleket is meg nem kapta. Amikor azonban feltámadt, akkor egy új, romolhatatlan testet kapott, amely már más tulajdonságokkal rendelkezik, mint a mi anyagi testünk. Ha csak arra gondolunk, hogy zárt ajtón keresztül ment be a tanítványokhoz (Jn.20,19). De bizonyos vagyok afelől, hogy az új földön, akik az Új Jeruzsálem lakói lesznek, és az Úrral élnek, azokról mindenki látni fogja a külsejükről, hogy kicsodák, hogy Isten lakik bennük.

Amilyen ama földi, olyanok a földiek is; és amilyen ama mennyei, olyanok a mennyeiek is. És amiképpen hordtuk a földinek ábrázatát, hordani fogjuk a mennyeinek ábrázatát is. 
(1Kor 15,48-49)

Ha Jézus ilyen fényesség, akkor ők is (jobban mondva: mi is) ilyen fényesek leszünk.

Sajnos ezt is, mint szinte mindent, a gonosz elvette, és elferdítette a maga céljaira. Ezért léteznek ma a New Age és ezoterikus körökben a fényemberek. Ahogyan a Sátán elvette a Szent Szellem pecsétjét, és a fenevad bélyegével akarja azt szimulálni, úgy ezt a fényes létezést is elvette és asztrál testeknek, fényembereknek nevezi a szerintük elkövetkező aranykorban.


Ne fényemberek akarjunk lenni, hanem Krisztushoz akarjunk hasonlítani!

Akkor az igazak fénylenek, mint a nap, az ő Atyjuknak országában. Akinek van füle a hallásra, hallja. (Mt 13,43)

2016. szeptember 7., szerda

A test szenvedései



Károli Biblia 1908:
Minthogy azért Krisztus testileg szenvedett, fegyverkezzetek fel ti is azzal a gondolattal, hogy a ki testileg szenved, megszűnik a bűntől, (1Pét 4,1) [saját kiemelés]

Váradi-Károli Biblia 2016:
Minthogy azért Krisztus hústestileg szenvedett, fegyverkezzetek fel ti is azzal a gondolattal, hogy aki hústestileg szenved, megszűnik a bűntől, (1Pét 4,1) [saját kiemelés]


Ez a vers az egyik igen fontos példája annak, hogy miért kellett a test és hústest közötti különbséget jelezni a Biblia szövegében. Ugyanis nem mindegy, hogy én fizikailag szenvedek a testemben, vagy a hústestem szenved. Elevenítsük fel, hogy mit jelent a hústest. Röviden: A test kívánságait kielégíteni vágyó lélek, amelyet több helyen óembernek nevez a Biblia.
Ezért kellett rendet tenni a test és hústest között, és ezért nagy a felelőssége mindazoknak a Biblia kiadóknak, akik ezt eddig nem tették meg, mert enélkül könnyen félreérthetőek ezek a helyek.

(A mostani írás kapcsolódik Soós Péternek a Szenvedés mennyei értéke c. tanításához, amely a következő linken érhető el. https://plus.google.com/100049993115518529563/posts/gPjbaAL85aw)

Mielőtt továbbmegyünk, nézzük meg, hogyan folytatódik Péter levele:

Minthogy azért Krisztus hústestileg szenvedett, fegyverkezzetek fel ti is azzal a gondolattal, hogy aki hústestileg szenved, megszűnik a bűntől, Hogy többé ne embereknek kívánságai, hanem Isten akarata szerint éljétek a hústestben hátralévő időt. Mert elég nekünk, hogy életünk elfolyt idejében a pogányok akaratát cselekedtük, járva feslettségekben, kívánságokban, részegségekben, tobzódásokban, ivásokban és undok bálványimádásokban. (1Pét 4,1-3)

Egyértelműen látszik, hogy nem a fizikai testről beszél a továbbiakban, hanem a lélek cselekedeteiről. Ne azokat a cselekedeteket cselekedjük tovább, amelyeket megtérésünk előtt tettünk az újjá nem született hústestben, vagyis óember szerint, hanem valósággal új, krisztusi életet éljünk. Ha most már tisztában vagyunk azzal, hogy mi a hústest, akkor meg fogunk sok más igét is érteni, amelyek eddig homályosak lehettek.

Boldogok, akik sírnak: mert ők megvígasztaltatnak. (Mt 5,4)

Miért boldogok azok, akik sírnak? Mert a hústest szenved. Mikor szenved a hústest? Amikor nem tudja kielégíteni a testi kívánságokat. Sok felsorolás van, amelyek az óember cselekedeteit mutatják be (pl. Róm.13,13; 2Kor 12,20; Gal.5,19-21). Amikor ezeket cselekedjük, akkor a hústestünk nyugodt, sőt boldog, hiszen a testi kívánságokat maradéktalanul kielégítjük. Ilyenkor kell megijednünk, mert akkor a hústest kívánságaiban élünk. Ez pedig Isten akarata ellen cselekszik.

Mert a hústest a Szellem ellen törekszik, a Szellem pedig a hústest ellen; ezek pedig egymással ellenkeznek, hogy ne azokat cselekedjétek, amiket akartok. (Gal 5,17)

Mert a hústest gondolata ellenségeskedés Isten ellen; minthogy az Isten törvényének nem engedelmeskedik, mert nem is teheti. (Róm 8,7)

Ennek megfelelően az ilyen élet csak elvihet Istentől, és nem élhetek az Úrnak kedves életet. Ezért gyötröm a lelkem a böjttel is, mert a lelkem szeretné kielégíteni a test kívánságát, hogy egyen mert éhes, de nem teheti. A hústest ilyen viselkedése nem csak újszövetségi felismerés, hanem már az ószövetségben is figyelmeztette az Úr azokat, akik így éltek.

Jaj azoknak, akik jó reggelen részegítő ital után futkosnak, és mulatnak estig, és bor hevíti őket: És citera, lant, dob, síp és bor van lakodalmukban, de az Úrnak dolgát nem tekintik meg, és nem látják kezeinek cselekedetét. (Ézs 5,11-12)

Jaj annak, aki már kora reggel azon gondolkodik, hogy hogyan szerezzen örömet a testének, hogyan érezze jól magát ebben a világban. Az ilyenekre mondja az ige, hogy „a hasuk az istenük” (Fil 3,19). Bármi, amit imádok, még ha nem is vallom be ezzel a szóval, hogy imádom, de a cselekedeteim ezt mutatják, az bálványimádás. Bálványt imádni pedig nem lehet önmagában, szellemi következmények nélkül. Minden ilyen cselekedetnek szellemi háttere van. Meg kell figyelnünk, hogy ma már ritkábbak a megszállottságot mutató démoni befolyásos esetek. Ez régebben, mondjuk a 19. század előtt gyakoribb volt, de ma már nem igen látható. Ennek az az oka, hogy a démonok ma már inkább az ember együttműködésére játszanak, és nem az „erőszakos” megszállásra. Olyan irányba terelgetik az emberek kívánságait, hogy a maguk „örömét” kiélhessék. Ezért problémás a mai világ, ahol azt súlykolják bele az emberbe, hogy tedd meg, mert „megérdemled”. Például a 2015-ös karácsonyi áruházi szórólapok között volt már olyan, amelyik úgy hirdette a termékeket, hogy melyikkel tudod MAGADAT meglepni! Ezért lett divat a „szelfi” (mobiltelefon kép magamról) is, mert a világ fejedelmének szelleme (Ef 2,1-3) ezt folyamatos ismétlésekkel bevési az emberek fejébe! Észre kell vennünk, hogy mindennek szellemi háttere van! Egyrészről ezért nehéz ma megszentelődni az Úrban, másrészről, ezért nehéz felismerni a világi dolgokról a maguk igazi lényegét, mert ebben növünk fel.

Az Úr nem szeretné, hogy egy ember is elvesszen (Ezék 33,11). Ezért az, hogy hogyan élem az életem,  mindig az egyén döntése! Vagy jól akarok itt élni, vagy megsanyargatom a testem, hogy valami mást elérjek. Egyszer hallottam valakitől, hogy az Úrral való élet, és a megszentelődés, az már „természetellenes” élet. És ez így is van, hiszen a hústestem csak a világi kívánságokban érzi jól magát. Ezért jár ez az élet oly sok gyötrelemmel és szenvedéssel, mert a saját lelkemet kell naponta megölnöm (Kol 3,5).

Boldogok ti, kik most éheztek: mert megelégíttettek. Boldogok ti, kik most sírtok: mert nevetni fogtok. Boldogok lesztek, mikor titeket az emberek gyűlölnek, és kirekesztenek, és szidalmaznak titeket, és kivetik a ti neveteket, mint gonoszt, az embernek Fiáért. Örüljetek azon a napon és örvendezzetek; mert íme a ti jutalmatok bőséges a mennyben; hiszen hasonlóképpen cselekedtek a prófétákkal az ő atyáik. De jaj nektek, gazdagoknak, mert elvettétek a ti vigasztalásotokat. Jaj nektek, kik beteltetek; mert éhezni fogtok. Jaj nektek, kik most nevettek; mert sírni és jajgatni fogtok. (Lk 6,21-25)

Ezért boldog az, aki most sír, mert a lelke ugyan gyötrődik, de tudja, hogy valami nagyobb ígéret és örökség várja. Ha nem lennének benne a Bibliában az ígéretek és örökségek, akkor nem is lehetne megmagyarázni az olyan életet, amely szakít ezzel a világgal, és nem itt keresi a boldogságát. De mit mond Jézus: a mennyben gyűjtsünk kincseket (Mt 6,19-20). Ezért kellett leírnia Pálnak is, hogy...

Ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk. (1Kor 15,19)

Esztelen dolognak látszik az ilyen élet, hogy szándékosan szenvedtetem a lelkem. Ha nem lenne ott egy nagy bizonyság, Krisztusról, hogy feltámadt a halálból, és ezért minden más is igaz, amit a Bibliában olvasunk. Ezért forduljunk el a világtól, és vele együtt a világ fejedelmétől is, hogy valami módon el ne veszítsük az ígéretünket.

Ne szeressétek a világot, se azokat, amik a világban vannak. Ha valaki a világot szereti, nincs meg abban az Atya szeretete. Mert mindaz, ami a világban van, a hústest kívánsága, és a szemek kívánsága, és az élet kérkedése nem az Atyától van, hanem a világból. (1Ján 2,15-16)

Ahogyan Jakab is megfogalmazza, a világ szeretete ellenségeskedés Istennel (Jak 4,4). Ahogyan már korábban írtam, Krisztus kiszabadított minket a világból (Gal 1,4), ezért hatalmunkban áll a világ uralma alól kijönnünk. A bűnös hústestnek pedig nem vagyunk adósok, mert ha az ő cselekedeteit cselekedjük, akkor bizonyosan meghalunk.

Annak okáért atyámfiai, nem vagyunk adósok a hústestnek, hogy hústest szerint éljünk: Mert, ha hústest szerint éltek, meghaltok; de ha a test cselekedeteit a szellemmel megöldökölitek, éltek. (Róm 8,12-13)

Ezért jó dolog a hústesti szenvedés, mert egy nagyobb ígéret betöltésének ígérete van benne. Ezért már képes vagyok arra, hogy megsanyargassam a testem, és ne töltsem be a kívánságait.

Hanem megsanyargatom testemet és szolgává teszem; hogy míg másoknak prédikálok, magam valami módon méltatlanná ne legyek. (1Kor 9:27)

Mert, ha hústest szerint éltek, meghaltok; de ha a test cselekedeteit a szellemmel megöldökölitek, éltek. (Róm 8,13)

Ezt jelenti az 1Pét 4,1-ben lévő hústesti szenvedés. Ezért szűnik meg a bűntől az, aki hústestben szenved, mert nem a test bűnös kívánságai szerint él, hanem a Szent Szellem vezetése alatt, ami a hústestnek szenvedés.

Ha már azonban a testi szevedésekről is szó esett, röviden nézzük át, hogy milyen okokból lehetnek testi szenvedések. De tényleg, csak távirati stílusban. Ha beteg vagyok, vagy fizikai, testi szenvedésen megyek át, akkor annak 3 oka lehet:

1. bűn következménye (2Kró 21,12-19)
2. Isten eszköze, hogy tanítson, megpróbáljon, figyelmeztessen (Jób)
3. Valamilyen fizikai baleset (pl. ha tűzbe teszem a kezem, akkor megég) – bár ezek háttere is sok esetben szellemi

A testi szenvedéseknek két kimenetele is lehet. Az egyik, hogy megalázom magam az Úr előtt, és megszabadulok belőle. Vagy megkeseredek az Úr felé, hogy hogyan történhetett ez meg velem, és elfordulok az Úrtól. Ezért volt ez a próbája Jóbnak, és mondta neki a felesége, hogy átkozza meg Istent és haljon meg(Jób 2,9). De nem ezt tette, és a hite így megpróbálva még drágább lett. Ezért legyen előttünk sok hívő társunk mártírhalála is megerősítő példa, hogy valami jobbra és nagyobbra vágyunk, mint e világi élet. És aki mindvégig megáll, az megtartatik (Mt 10,22).

Akik hit által országokat győztek le, igazságot cselekedtek, az ígéreteket elnyerték, az oroszlánok száját betömték. Megoltották a tűznek erejét, megmenekültek a kard élétől, felerősödtek a betegségből, erősek lettek a háborúban, megszalasztották az idegenek táborait. Asszonyok feltámadás útján visszanyerték halottjaikat; mások kínpadra vonattak, visszautasítva a szabadulást, hogy becsesebb feltámadásban részesüljenek. 
(Zsid 11,33-35)

2016. augusztus 1., hétfő

A hústest és a test közötti egyre fontosabb különbség



1Tim.3,16. És minden versengés nélkül nagy a kegyességnek eme titka: Isten megjelent hústestben, megigazíttatott szellemben, megláttatott az angyaloktól, hirdettetett a pogányok közt, hittek benne a világon, felvitetett dicsőségbe. (Váradi-Károli kiadás szerint – ahol nem jelöljük külön, ott ezt a Bibliát használjuk az idézetekben)

REV 2011 „...aki megjelent testben,...”
EFO 2003 „...Jézus Krisztus emberi formában jelent meg közöttünk,...”
Katolikus „...Aki megjelent testben,...”
RÚF Új 2005 „...aki megjelent testben,...”


Egy olyan korban élünk, amikor már nem elég egyszerűen mondanunk, hogy ki az Isten és ki Jézus, hanem egyre pontosabban meg kell fogalmaznunk. Ma, az űrhajózás korában, már nem idegen kifejezés a földönkívüli és nem szokatlan vagy elképzelhetetlen a többféle megjelenési forma (test) sem. Ha valakivel élőlényekről beszélgetünk, akkor már nem csak a mi fizikai megjelenésünket érthetjük test alatt, hanem egy sokkal szélesebb spektrumot.

A magyar bibliafordítások, a test szót nem egyértelműen fordítják, hanem két fogalmat egy szóval adnak vissza. „A kézben forgó magyar bibliafordítás két-két héber és görög szót fordít ugyanazzal a magyar szóval, a „testtel”; a héber gövijjá-t s bászár-t; továbbá a görög soma-t és sarx-ot.” (Csia Lajos: Bibliai lélektan. 35. oldal – Százszorszép Kiadó 1994)
Hinnünk kell abban, hogy az egész írás Istentől ihletett (2Tim.3,16; 2Pét.1,20), és az igén belül is számít, hogy két tanú bizonyságára megáll minden (2Kor.13,1). Akkor jelentősége van annak is, hogy a Szent Szellem nem szinonimaként használja ezt a két szót, hanem igenis eltér a jelentésük. A két-két szó jelentése test, illetve hús.

De miért is fontos ez ma? (megj.: Mielőtt bárki istenkáromlást kiáltana, meg kell jegyeznem, hogy ebben a szakaszban nem a mi Urunk Jézus Krisztusról lesz szó, hanem egy másik személyről, akivel csak – nem véletlenül – név hasonlóság áll fenn.) Ehhez el kell indulnunk egy másik vallás, a New Age, illetve a Teozófia felé. A teozófia alapjait egy Helena Blavatsky nevű asszony „csatornán” (channelling) kapott kijelentései alapozták meg. (megj.: éles különbséget kell tennünk Isten prófétákon keresztül adott kijelentései és a médiumok csatornáin keresztül érkező kijelentései között. Itt most ennek a különbségnek a kifejtésére nincs mód, egy másik írásban fogunk ezzel foglalkozni.) Az ő egyik követője volt Alice Bailey, aki szintén „csatornaként” kapta a kijelentéseit. Alice Bailey nevezte meg először a Mester Jézust, aki Sanandra néven is ismert ezekben a körökben. A Mester Jézus többször is reinkarnálódott már a földön, kétszer mint Atlantisz uralkodója, de (szerintük) ő volt Józsué és a főpap Jósua (Zak.3,1) is. Egy másik teozófus szerint, a feltámadása után vette fel a Sanandra nevet. A feltámadása után már nem „ebben a koszos földi testben” volt (van), hanem egy magasabb szinten. És azóta már – szerintük – reinkarnálódott Tianai Apolloniusként is. Mások szerint, szintén ebből a körből, a Mester Jézus, az Asthar rendszerből származik, és földi születése előtt költözött a Vénusz bolygóra. A galaktikus rend őreként az úrhajóján tart őrjáratot. De ha elhagyjuk a teozófiai köröket, akkor is találkozunk olyan „megváltókkal”, akik nem fizikai testben vannak, vagy nem fizikai testben jönnek el, és még a bennük hívők is „fényemberekké” válhatnak.

Ezért fontos ma már különbséget tenni, hogy Isten milyen testben jött el, milyen testben van, és milyen testben fog eljönni.
A fent idézett igevers csak az egyik hely, ahol tisztán olvashatjuk azt, hogy Jézus (a mi Megváltónk és Urunk –  Mt.16,16; 1Jn.4,2), az emberhez hasonlóan húsban jelent meg. És ebben a húsban támadt fel. Felszólította a tanítványait, hogy fogják meg és adjanak neki enni, mert ők is először szellemnek nézték, de Ő maga mondja, hogy a szellemnek nincs húsa, de nekem van (Lk.24,37-43). Tehát igen hangsúlyos, hogy a bűn hústestének hasonlatosságában jött el (Róm.8,3) és ahogyan látták őt elmenni a mennybe – azaz hústestben, úgy is fog eljönni. Sajnos a felsorolt bibliai idézetek, már a szinkretizmus (a vallások összemosása) jegyeit hordozzák magukon, hiszen az „aki testben megjelent” kifejezés nem elég konkrét arra nézve, hogy ki jelent meg és milyen testben. A „Jézus Krisztus emberi formában” sem kielégítő, mert ugyan Jézust Krisztusnak vallja, de az emberi forma még nem határozza meg a test milyenségét. A teozófiai Jézusok is emberi formában vannak, de most nem húsban léteznek, hanem más testben vannak.

A Biblia szerint a szellemi lényeknek is van teste. Az angyalok teste például a govijja és görög soma test szóval van jelezve, amely inkább a megjelenésre utal, mint a test anyagára. A bűnbe esett emberről mondja az ige, hogy hússá lett (1Móz.6,3). Ha nagyon röviden akarnám megfogalmazni, hogy mi a hústest lényege a Biblia szerint, akkor azt mondanám, hogy a testi kívánságok felé fordult lélek, amely a test szükségleteinek kielégítéséért él, ahogyan az állatok, az a hústest. Ahogyan az állatokat is hústestnek nevezi a Biblia – persze nem negatívan. Az embernél ez negatív, hiszen neki Istent kellene keresnie, és nem a test kívánságait. Ezért szólít fel annyiszor az ige, hogy a test kívánságait ne cselekedjük meg, mert azok Isten ellen törekszenek. A hústest nem képes Istennek tetsző életre.

Egy kicsit menjünk tovább a két test fogalom magyarázásában. Jézus, az úrvacsora szerzésénél a görög soma – azaz test szót használja, amikor a kenyérről beszél, mint a saját testéről (Mt.26,26; Mrk.14,22; Lk.22,19). Ami teljesen helyénvaló. Hiszen az nem hús, és szimbolizálja az ő testét. Ahogyan az egyház sem lehet vele egy hússá, hanem egy testté. Ha a test egy a fejjel, Jézussal, akkor ez egy olyan test (soma), amely nem egyenlő a hústesttel, mert több hústest alkotja ezt a testet (alakot). Ráadásul nem vagyunk egy földrajzi helyen, és nincs fizikai kötelék a test tagjai között. Ezért helyes itt a soma – azaz test szó használata.
Amikor azonban Jézus a János evangélium 6. fejezetében magáról beszél, mint az élet kenyeréről, akkor a görög sarx – azaz hús, hústest – szót használja. De ez a kijelentés oda vezet, ahonnan az 1Móz.2,23 indul az asszony teremtésénél „ És mondta az ember: Ez már csontomból való csont, és hústestemből való hústest: ez asszonyembernek neveztessen, mert emberből vetetett.” Ha Jézus hústestét vesszük magunkhoz az úrvacsoránál, akkor mi is elmondhatjuk, hogy Jézus húsából való hús vagyunk, vagyis a testvérei vagyunk (Zsid.2,14). A vér nem csak a bűnök lemosását jelenti számunkra, hanem mint az élet hordozója, válik részünkké. Így leszünk testvérei Jézusnak. Hála az Úrnak, mert Isten nem csak egy módon köt össze bennünket magával, hanem sok szállal. Ezért ha újjászülettünk víz és szellem által, valamint vesszük magunkhoz az Úr húsát és vérét, akkor valósággal Jézus testvérei is leszünk Isten és az egész szellemvilág részére (Róm.8,29).
A hústestnek van még egy jelentősége Krisztus testében. „Annak okáért elhagyja a férfiú az ő atyját és az ő anyját, és ragaszkodik feleségéhez: és lesznek egy hústestté.”(1Móz.2,24) Itt fontos, hogy nem egy testté, hanem egy hústestté lesznek. A hústestről már tudjuk, hogy az a kívánságok körül forgolódik. Tehát két ember a házasságban egy hústestté lesz és nem egy „alakká”. A két test nem válik eggyé, hanem a két személy lelki vágyai válnak eggyé. A kívánságokban válnak eggyé. „Vajon járnak-e ketten együtt, ha nem egyeztek meg egymással?” (Ámosz.3,3) Tehát, ha Isten Szelleme tölt be bennünket és a Szellem vezetése szerint járunk, akkor előbb-utóbb elváltozik a szívünk is, és egy hússá tudunk lenni az Úrral, mivel minket is ugyanazok a kívánságok fognak eltölteni. Így lesz Krisztus teste egy hústestté ugyanazokkal az indulatokkal.

„Mert Ő benne lakozik az istenségnek egész teljessége testileg, És ti Ő benne vagytok beteljesedve,” (Kol.2,9-10) Tehát ha egy test vagyunk Krisztussal és ugyanaz az indulat van bennünk is, akkor Őbenne vagyunk beteljesedve és egyek vagyunk Ővele, de nem csak Ővele, hanem az egész Istenséggel, hiszen Őbenne lakozik az egész Istenség.

 
Az ApCsel.1,11 szerint úgy jön el Jézus Krisztus, ahogyan látták elmenni, azaz hústestben. És most is hústestben van fenn a mennyben. És ugyanabban a hústestben fog újra eljönni.

Ma már nem elég azt mondanunk, hogy testben megjelent a Megváltónk, vagy Jézus testben feltámadt, hanem pontosan meg kell fogalmaznunk, hogy hústestben (húsban). Ezért volt szükséges egy olyan Biblia kiadása, amely most már magyarul is különbséget tesz test és test között.



Medveczky László
Vonyarcvashegy, 2016. január