Az írás ihletett?*

1 Jézus Krisztusnak, Dávid fiának, Ábrahám fiának nemzetségéről való könyv. 2 Ábrahám nemzette Izsákot; Izsák nemzette Jákobot; Jákob nemzette Júdát és testvéreit; 3 Júda nemzette Fárest és Zárát Támártól; Fáres nemzette Esromot; Esrom nemzette Arámot; 4 Arám nemzette Aminádábot; Aminádáb nemzette Naássont; Naásson nemzette Sálmónt; 5 Sálmón nemzette Boázt Ráhábtól; Boáz nemzette Obedet Ruthtól; Obed nemzette Jessét; 6 Jesse nemzette Dávid királyt; Dávid király nemzette Salamont az Uriás feleségétől; 7 Salamon nemzette Roboámot; Roboám nemzette Abiját; Abija nemzette Asát; 8 Asa nemzette Josafátot; Josafát nemzette Jórámot; Jórám nemzette Hóziást; 9 Hóziás nemzette Jóathámot; Joathám nemzette Ákházt; Ákház nemzette Ezékiást; 10 Ezékiás nemzette Manassét; Manassé nemzette Ámont; Ámon nemzette Jósiást; 11 Jósiás nemzette Jákimot, Jákim nemzette Jékóniást és testvéreit a babiloni fogságra vitelkor. (Mt 1,1-11)

A teljes írás Istentől ihletett [...] (2Tim 3,16)

A modern korban egyre inkább el akarják hitetni velünk, hogy az Írások nem adják vissza az Istentől való ihletettséget, sok emberi elemet és hibát tartalmaznak. Sajnos a modern teológia is ebbe az irányba halad. Bár ennek cáfolatára számtalan bizonyíték van, most szeretnék egy olyan racionális, objektív bizonyítékot bemutatni, amely azt bizonyítja, hogy az írások valóban teljesen a Szent Szellem vezetése alatt íródtak. Ehhez hívjuk segítségül Jézus nemzetségtábláját, amely a Máté evangélium elején olvasható. Ennek első 11 versét.

Egy játékra is felhívnám az olvasót, hogy próbálja meg utánozni a nemzetségtábla írását. Írjon össze egy hasonló nemzetségtáblát, amely 42 nevet tartalmaz, ahogyan Máté evangéliumában le van írva.

Eddig nem látszik nagyon nehéznek, amíg el nem kezdünk szabályokat felállítani, amelyek mind igazak a Máté evangéliumában leírt nemzetségtáblára. Természetesen a görögül megírt eredeti szöveg szerint végezzük el az elemzést.

Főszabályként vegyük a hetes számot. Tudjuk, hogy a 7-nek fontos szerepe van Istennél. Hogy mást ne mondjunk, hat nap alatt teremtette az eget, a földet és mindent ami abban van, és a hetedik napon megpihent. Azóta is hetekre osztja az ember a naptárat, de több példát most nem is hoznék fel. Térjünk vissza a nemzetségtáblára.

Ez a nemzetségtábla a 17.-es vers szerint három tizennégyes részre oszlik. 14 nemzetség Ábrahámtól Dávidig, tizennégy nemzetség Dávidtól a fogságra vitelig, majd megint tizennégy nemzetség a fogságra viteltől Jézusig. 3 x 14, vagy 3 x 2 x 7. Ezek a nemzetségek oszthatóak héttel.

- 49 szót használ a leírásra (7*7)

- 28 szó kezdődik magánhangzóval (4*7); a maradék 21 szó kezdődik mássalhangzóval (3*7)

- 7 szó végződik magánhangzóra (1*7); 42 végződik mássalhangzóra (6*7)

- a 49 szóban 266 betűből áll (38*7); a karakterek összege a 266-ból 6+6+2=14 (2*7)

- a 266 betűből 140 magánhangzó (20*7); 126 pedig mássalhangzó (18*7)

- A 49 szóból 7 fordul elő több formában (1*7); 42 egyetlen változatban (6*7)

- 14 szó egyszer fordul elő (2*7); 35 többször fordul elő, mint egyszer (5*7)

- 42 szó főnév (6*7), 7 nem főnév; a 42 főnévből 35 személynév (5*7), a másik 7 nem (1*7)

- Ez a maradék 7 főnév pontosan 49 betűből áll (7*7)

- A 35 személynévből 28 férfi előd neve (4*7), 7 nem

- A férfinevek mindösszesen 56-szor fordulnak elő (8*7)

- 3 női név szerepel ebben a részben, és a neveket alkotó görög betűk száma 14 (2*7)

- Egyetlen város neve szerepel a listában, Babilon, amely pontosan 7 betűből áll

Ha valaki ezekkel a szabályokkal akar írni egy ilyen névsort, akkor a véletlen esélye 600 milliárd az egyhez! 13 szabályt írtunk itt fel. Egy-egy újabb szabály, meghatványozza a variációk lehetőségét. 2 szabályteljesítéséhez a variációk száma 7*7, vagyis 49. 3 szabály teljesítéséhez a variációk száma már 7*7*7, vagyis 343. A 13 szabály teljesítéséhez ennyi variációs lehetőség van:

2             = 7*7                                      49

3             = 7*7*7                                  343

4             = 7*7*7*7                              2.401

5                                                            16.807

6                                                            117.649

7                                                            823.543

8                                                            5.764.801

9                                                            40.353.607

10                                                          282.475.249

11                                                          1.977.326.743

12                                                          13.841.287.201

13                                                          96.859.010.047

És mindezt számítógép nélkül, hiszen az apostolok idejében ez a lehetőség még nem létezett. Több szabályszerűséget nem is említettünk meg, amelyek még további tanulmányozás után kerülnek napfényre. Máténak több hónapig kellett volna napi 8 órában dolgoznia, hogy egy ilyen névsort összeállítson, már ha ez lehetséges lenne, hiszen a nevek már azelőtt megvoltak, MIELŐTT MÁTÉ MEGSZÜLETETT VOLNA!

De ezek a minták természetesen nem korlátozódnak a nemzetségtáblákra. A Biblia összes könyve, fejezete szakasza hasonlóan csodás szerkezetet mutat, ami azt jelenti, hogy emberileg egy ilyen szöveg összeállítása legalább ezer éveket venne igénybe, ami teljességgel lehetetlen. Csak abba gondoljunk bele, hogy a szöveg írása közben, ahogyan egyre több szót írunk le, úgy nehezedik hatványozottan a feladat.

A mai Bibliák sokszor egy megjegyzést tesznek Márk evangéliumának utolsó szakasza elé, a Mk.16,9-20 versekhez, hogy ez nincs benne a legrégebbi kéziratokban. Ez kizárólag azt jelenti, hogy nincs benne a Vatikáni és Sínai kódexekben. De ha tüzetesebben megvizsgáljuk, felér-e az Újszövetség szövegének mércéjéhez a számok alapján, akkor mit találunk?

- A felhasznált szavak száma - 175 (25*7)

- A szövegből adódó természetes tagozódás szerint, a 9-11 versek 35 szóból állnak (5*7), a 19-20 versek ugyanígy

- Formulák száma – 133 (19*7); melyek összege 1+3+3=7

- Ezekből a formulákból 112 egyszer fordul elő (16*7); 21 többször fordul elő (3*7)

- 98 szóból áll ez a rész (14*7)

- Krisztus 42 szót használ ezekből (6*7); 56 szó marad (8*7)

- Magánhangzók száma – 294 (42*7); mássalhangzók száma 259 (37*7)

és így tovább...

Máté második fejezete Jézus gyermekkoráról szól. Ez 161 szót tartalmaz, vagyis 23*7 szót. Ezek a szavak 896 betűből állnak, amely 128*7. Ez a fejezet négy logikai egységből áll, és mind a négy egyenként hasonló jelenségeket mutat, mint az egész fejezet. Az első hat vers 56 szót tartalmaz, amely 8*7. És itt ráadásul beszél Heródes, a bölcsek, és angyal is. Próbáljon meg valaki ilyen szabályokkal egy ennyire gördülékeny szöveget írni, ahogyan Máté ezt megtette. Máté evangéliumának minden része ugyanilyen!

Iván Panin 75 ilyen szabályszerűséget talált az Újszövetségben! Nevetséges a statisztikai esélye annak, hogy ez véletlenül történt. Márk, mivel a rómaiaknak írta, egy teljesen más szókészletet használt, mint Máté. Lukács és János is eltérő stílusban írtak, de az ő írásaikra is igaz ez a minta.

Egy másik, talán még fontosabb tény! Azok a szavak, amelyek csak Máté evangéliumában fordulnak elő, és sehol máshol az Újszövetségben, azok szintén megfelelnek ennek a hetes szabálynak. Az Újszövetség 7 másik szerzője nem használta ezeket a szavakat. Ez csak úgy lenne lehetséges, hogy összebeszéltek volna, hogy melyik szavakat ne használják a többiek. Vagy Máté írja meg utoljára az írását.

Márk egy másik csoda, mert azokat a szavakat, amelyeket senki más nem használt az Újszövetségben, hanem csak ő, ugyanezt a szabályszerűséget mutatja. Akkor Márknak kellett volna utolsónak írnia a maga könyvét. Így kölcsönösen azt bizonyítják, hogy a másik volt utolsónak írva. De ugyanez igaz Lukácsra és Jánosra is. Sőt! Jakabra, Pálra, Péterre és Júdásra is! Ezért már nem csak két matematikai zseniről van szó, hanem mindegyik újszövetségi íróról!

Milyen szoros együttműködés kellett a tanítványoknak ahhoz, hogy ilyen eredményre jussanak számítógép nélkül? Hogyan tudott egy adószedő, és halászemberek ilyen csodálatos struktúrában dolgozni? Egyetlen ember sem lett volna képes ilyen könyveket írni külső segítség nélkül! Az objektív bizonyíték elsöprő!

A héber Ószövetség is hasonlóan csodálatos jelenséget mutat. Például a Biblia legelső verse, amely szintén sok kritikát kap, hihetetlen mintákat rejt magában.

1Móz.1,1 – „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet.”

             - 7 szóból áll, amelyek összesen 28 betűt tartalmaznak (4*7)

            - 3 főnév van benne (Isten, ég, föld) melyek gematriája pontosan 777 (111*7)

                               (gematria: a betűk számértéke a héber Ábécében)

- Az első 3 szó tartalmazza az állítmányt, és pontosan 14 betűből állnak; a többi 4 szó

  tartalmazza a tárgyat, és szintén 14 betűből állnak

- A két tárgy (ég és föld)pontosan 7 betűből áll; és ezek első, középső és utolsó

  betűjének számértéke 133 (19*7)

- A vers első és utolsó szavának a számértéke 1393 (199*7)

- A vers első és utolsó betűje összegének a számértéke 497 (71*7)

- az összes szó első és utolsó betűe összegének értéke 896 (128*7)

- A héber „at” vagyis a tárgyrag kétszer szerepel, összértéke 406 (58*7)

- Az első és utolsó szó utolsó betűjeinek összértéke 490 (70*7)

Több mint 30 hasonló számtani szabályszerűséget lehet találni ebben az egy versben. Ha csak az első 16 feltétel véletlenszerűségét számítjuk, akkor az egy a 33 trillióhoz. Valaki próbálja meg a nyilvánvaló tényt másképp megmagyarázni, mint hogy – ISTEN írta azt a könyvet, amely a nevét viseli.

Ezek a szabályszerűségek csak a Biblia 66 könyvére igazak. Egy más emberi könyv, egy más nyelven sem hordozza ezt a fajta struktúrát, mint a Biblia. Azok, akik valaha megpróbáltak hasonló számrendszer szerint verseket vagy más irodalmi múveket írni, azok csak siralmas eredményeket produkáltak, amelyek az összehasonlításban egyértelműen szembetűnőek.

TOVÁBBRA IS TÉNY MARAD:  Csak egy végtelen személy tudta a Biblia könyveit kidolgozni. A Biblia minden kétséget kizáóan Istentől van! Ezért hallgassuk meg, hogy személyesen nekünk mit akar mondani!

Egy megjegyzés az olvasóhoz:

Ezek a számtani szabályok egy egyszerű oknál fogva nincsenek semmi kapcsolatban a számmisztikával. Ezek mechanikus számolások, ahogyan 2+2 az 4, és a számolásokból nincs semmilyen következtetés levonva a nyilvánvalót leszámítva, hogy ilyet ember egyedül nem tud írni. Ezeknek a számoknak nincs további jelentősége, ezekkel a számokkal nem magyarázunk semmmi mást! Ez tisztán statisztikai összegzés, ezeknek a számoknak nincs mögöttes jelentés adva, ezért nincs köze az okkult praktikákhoz!

- - - - - - - -

* A mostani írás Ivan Panin (1855-1942) munkásságából vett elemeken alapul.

Meg lehet cselekedetekből igazulni? (Modern Bibliák eltérései 3. rész)

Megigazulva azért hit által, békességünk van Istennel, a mi Urunk Jézus Krisztus által, (Róm 5,1)

Egyértelműen tanítja a Biblia, hogy egyedül hit által van a megigazulás, és nem cselekedetekből. Sőt még csak nem is a törvény cselekedeteiből. Az első részben idéztem egy verset, amely bizonyos Bibliákban benne van. „Mert az alamizsna megment a haláltól, és megtisztít minden bűntől. Akik jótékonykodnak, azok sokáig élnek.” Most elárulom, hogy ez Tóbit könyvében van benne, Tóbit.12,9, vagy Tóbiás 12,9. Szóval a katolikus Bibliákban benne van. Az apokrif könyvekben sok ilyen rész található, amely a cselekedeteket hangsúlyozza. De sajnos a cselekedetekből való megigazulás már „beszivárgott” a kanonizált könyvek közé is. Azok az Újszövetségek, amelyek a kritikus szövegeken alapulnak, azokban ez már benne van. Nézzük végig most ezeket az igéket, és a problémát, amit felvetnek.

Az összehasonlításhoz elsősorban ismét a Bibliatársulat által gondozott, Kálvin Kiadó által kiadott Revideált Új Fordítást (RÚF); és az Egyszerű Fordítást (EFO) fogom használni. A további Bibliák rövidítései:

REV – Revideált Károli 2011

SZIT – Szent István Társulat Bibliája (2003)

KNB – Káldi Nova Vulgata Biblia (1997)

CSIA – Csia Lajos Újszövetség (2005)

VIDA – Vida Sándor Újszövetség (1971)

Van-e cselekedetekből való megigazulás

Mk.10,24

                          Váradi-Károli                                                 Revideált Új Fordítás

A tanítványok pedig álmélkodtak az ő beszédén; de Jézus ismét felelve, mondta nekik: Gyermekeim, milyen nehéz azoknak, akik a gazdagságban bíznak, az Isten országába bemenni! (Mrk 10,24)

A tanítványok megdöbbentek szavain, Jézus azonban ismét megszólalt, és ezt mondta nekik: "Gyermekeim, milyen nehéz az Isten országába bejutni! (Mrk 10,24)

A RÚF, az EFO, a REV, a Vida, a katolikus SZIT és a KNB sem tartalmazza az „azoknak, akik a gazdagsában bíznak” kifejezést. Csia Lajos Újszövetségében meg van ez a rész, valószínű, hogy ő még egy olyan Nestle-Aland verziót fordított, amelyben benne volt.

Probléma: Ha ki van hagyva ez a rész, akkor elbizonytalaníthat minket, hogy mindenkinek nehéz bemenni Isten országába. Holott, a hitből való megigazulás pont ennek mond ellent, hogy nem cselekedetekből igazulunk meg, hanem hitből és kegyelemből, amely Isten ajándéka (Ef.2,8-9). Így ez a vers pedig arra ösztönzi az olvasót, hogy igyekezzen jó cselekedeteket cselekedni, hogy bejusson az Isten országásba.

Mt.6,1

                         Váradi-Károli                                                  Revideált Új Fordítás

Vigyázzatok, hogy alamizsnátokat ne osztogassátok az emberek előtt, hogy lássanak titeket; mert különben nem lesz jutalmatok a ti mennyei Atyátoknál. (Mt 6,1)

"Vigyázzatok: a kegyességeteket ne az emberek előtt gyakoroljátok, hogy lássanak titeket, mert így nem kaptok jutalmat mennyei Atyátoktól. (Mt 6,1)

A RÚF, az EFO, a REV, a Vida, a Csia, a katolikus SZIT és a KNB is kis eltéréssel ugyanazt mondja ezen a helyen.

Probléma: Jézus egyértelműen az adakozásról beszél, de a többi Biblia ezt általánosítja a jó cselekedetekre. A különbség jelentése hatalmas, mert ebben a formában ez az ige ellentmond a Mt. 5,16-nak: „Úgy fényljék a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti Atyátokat, aki a mennyben van.” és a Jn.3,21-nek: „Aki pedig az igazságot cselekszi, az a világosságra megy, hogy az ő cselekedetei nyilvánvalókká legyenek, hogy Isten szerint való cselekedetek.” Mindkét igehely arra ösztönöz bennünket, hogy igenis lássa meg a világ, hogy Krisztus gyermekei másképp élnek, és nem e világ normái szerint. A modern változat annak leple alatt, hogy ne tűnjön dicsekedésnek a mi jó cselekedetünk, éppen arra buzdít, hogy rejtsük el a mi életünket a nyilvánosság elől. Jézus maga buzdít minket arra, hogy igenis legyen nyilvánvaló minden ember számára, hogy az övéi cselekedeteit isteni értékrend vezérli, és nem világi. Adományainkkal valóban ne dicsekedjünk, de az életvitelünk legyen nyilvános.

1Pt.2,2

                         Váradi-Károli                                                  Revideált Új Fordítás

Mint most született csecsemők, az Isten beszédének tiszta tejét kívánjátok, hogy azon növekedjetek; (1Pét 2,2)

mint újszülött csecsemők a hamisítatlan lelki tejet kívánjátok, hogy azon növekedjetek az üdvösségre; (1Pét 2,2)

A RÚF, az EFO, a REV, a Vida, a Csia, a katolikus SZIT és a KNB is kis eltéréssel ugyanazt mondja ezen a helyen. Különbség csak ott van köztük, hogy szellemi (lelki) tejet kívánjunk, vagy az Ige tejét.

Probléma: A modern változat azt mondja, hogy az Ige tanulmányozásával el lehet jutni az üdvösségre. Mintha az Ige ismerete üdvösséget szerezhetne. Vitathatatlan, hogy létfontosságú az Ige ismerete (ez a cikksoroszat is éppen erről szól), de üdvösséget nem tud szerezni. A tanulmányozása különösen nem. Ezzel kisebbítik Jézus áldozatának és a hitből való megigazulásnak a szerepét.

Azokban a Bibliákban pedig, ahol még az Igét is elhagyják, és csak egy szellemi (lelki) tejet írnak, ott még a szellemi élményeket is felnagyítják, mintha azoknak szintén lenne olyan szerepe, hogy megtarthassanak az üdvösségre. Itt ismét a cselekedetek értékének felnagyításával találkozunk.

Jel.19,8

                          Váradi-Károli                                               Revideált Új Fordítás

És adatott annak, hogy felöltözzön tiszta és ragyogó fehér gyolcsba; mert a fehér gyolcs a szenteknek megigazulása. (Jel 19,8)

és megadatott neki, hogy felöltözzék fényes, tiszta gyolcsba. Ez a gyolcs a szentek igaz cselekedeteit jelenti". (Jel 19,8)

A RÚF, az EFO, a REV, a Vida, a Csia, a katolikus SZIT és a KNB is kis eltéréssel ugyanazt mondja ezen a helyen. Itt még az 1908-as „régi” Károli is ezt mondja, helytelenül. Többek között ezért kellett az 1908-as régi Károli Bibliának a revízióját visszaállítani, mert a modern Újszövetségek elemei kezdtek beszivárogni a szövegbe.

Probléma: Amennyiben itt nem a szentek megigazulása áll, amely ingyen (Róm.3,24; 5,1; 5,9) van, akkor azt mondja, hogy a menyasszony cselekedetek által lehet az, aki. De ez ellentmond a kegyelemnek. Hiszen a kegyelem azért kegyelem, mert nem lehet megdolgozni érte. „Hogyha pedig kegyelemből, akkor nem cselekedetekből: különben a kegyelem nem volna többé kegyelem.” (Róm.11,6) Egyrészről Isten valóban a cselekedeteink szerint ítél meg majd bennünket, de nem azok által igazulunk meg, és nem az tuljadoníttatik nekünk igazságul, hanem a hit (Róm.1,17; Róm.4,3; Jak.2,23;) Emiatt magyarázzák félre sokan Jakab levelét is, amikor a cselekedeteket a hit elé helyezik. A hitnek meg kell előznie a cselekedeteket, és a hitből kell a cselekedeteknek kiindulnia.

Jel.22,14

                         Váradi-Károli                                               Revideált Új Fordítás

Boldogok, akik megtartják az ő parancsolatait, hogy joguk legyen az életnek fájához, és bemehessenek a kapukon a városba. (Jel 22,14)

"Boldogok, akik megmossák ruhájukat, mert joguk lesz az élet fájához, és bemennek a kapukon a városba. (Jel 22,14)

A RÚF, az EFO, a REV, a Vida, a Csia, a katolikus SZIT és a KNB is ugyanazt mondja ezen a helyen.

Probléma: Ismét cselekedetekre szólít fel, hogy mossuk meg a saját ruháinkat. Mintha mi meg tudnánk magunkat mosni és igazzá tenni. Egyrészről elveszi az engedelmességet, amely más igehelyekkel összhangban az üdvösségre visz (Zsid.5,9; Jn.3,36). Másrészről ismét azt sugallja, hogy én magam tehetek valamit az üdvösségemért. Ez Jézus szerepét, és áldozatának jelentőségét kisebbíti. Biztos vagyok benne, ha lett volna más módja az embernek a megigazulásra, akkor Jézusnak nem kellett volna meghalnia. De nincs más mód! Csak az Ő kereszthalálában és áldozatában való hit menthet meg bennünket. Csak Ő tud minket megmosni. Mi nem tudjuk magunkat megmosni.

Róm.11,6

                        Váradi-Károli                                                 Revideált Új Fordítás

Hogyha pedig kegyelemből, akkor nem cselekedetekből: különben a kegyelem nem volna többé kegyelem. Hogyha pedig cselekedetekből, akkor nem kegyelemből: különben a cselekedet nem volna többé cselekedet. (Róm 11,6)

ha pedig kegyelemből van, akkor már nem cselekedetekért, mivel a kegyelem akkor már nem volna kegyelem. (Róm 11,6)

A RÚF, az EFO, a REV, a Vida, a Csia, a katolikus SZIT és a KNB is ugyanazt mondja ezen a helyen.

Probléma: Az elhagyás csökkenti az erejét ennek a kijelentésnek. Az első részben már említettem az elhagyások nagy veszélyét. Ha nem azt olvasom amit kellene, akkor nagyon nehéz emlékezni arra, hogy ott minek kellene állnia. Itt éppen ezzel találkozunk. Pál nyomatékot ad a mondandójának azzal, hogy nem csak a kegyelem szempontjából írja le, hogy a kegyelem azért kegyelem, mert nem cselekedetek fizetségéért kapjuk, hanem a cselekedet szempontjából is. Ezzel pontosítja, hogy ha valaki cselekedetből akar valamit elérni, akkor annak a cselekedetei fizetségéül járna a megtartatás, és nem kegyelemből. De a kegyelem, vagyis az üdvösség Isten ajándéka. Azt megszolgálni nem lehet.

Ezekben az eltérésekben ismét jól kivehető egy adott tendencia, amely a cselekedetek fontosságát helyezi előtérbe. Ezzel közelít az iszlám, a katolicizmus, de még a szabadkőművesség felé is, ahol azt hírdetik, hogy jó cselekedetekkel ellensúlyozhatom a gonoszságaim, és a jó cselekedetek fizetségéül elérhetek Istennél valamit.

A blogon foglalkoztam már több olyan bibliai fogalommal, amelyek jelentésének az elváltoztatása is hasonló célt szolgál. Mégpedig azt a célt, hogy aki igazán keresi az Urat, az ne találhassa meg. A mai világ korszellemének legerősebb hatása a gyülekezetekben a humanizmussal köthető össze. A humanizmus elveszi a fókuszt Istenről, hogy Isten parancsai szerint éljünk, hogy neki engedelmeskedjünk elsősorban. Két fő jellemzője van ennek a mai korszellemnek a tolerancia és az elfogadás. És itt kapcsolódik ez a mondandóm a mai témával, a cselekedetek fontosságával. Ezzel függ össze a „szeressünk mindenkit” felkiáltás is az egyházon belül, amelyre az Ige nem szólít fel. Jézus maga mondja, hogy az Őt követőket arról ismerik meg, hogy mennyire szeretik egymást (Jn.13,35). De János is erről tesz bizonyságot, hogy egymást – vagyis a testvérek szeressék egymást(!) (1Jn.4,11) és nem mindenkit. De ma a minden ember tekintet nélkül való elfogadására ösztönöz minket a világ, és ez kezd beszivárogni a Bibliába is.

1Jn.4,19

                          Váradi-Károli                                                 Egyszerű Fordítás

Mi szeretjük őt; mert ő előbb szeretett minket! (1Ján 4,19)

Isten előbb szeretett bennünket, ezért tudunk mi is másokat szeretni Isten szeretetével. (1Ján 4,19)

Az EFO arra buzdít minket, hogy Isten szeretetével szeressünk másokat.  A modern Bibliák valósággal a hitélet alapjait akarják átformálni. Ha valaki végigolvassa ezeket a cikkeket, akkor remélem velem együtt meglátja, hogy nem csak jelentéktelen változtatások vannak a modern Bibliákban. A változtatásoknak csak a külső megjelenése jelnetéktelen – egy-egy szó itt-ott, egy-egy rag, egy-egy elhagyás, egy-két szó egy versen belül –,  de a hatásuk jelentős.

Benne van a hamis kegyelem a Bibliában? (Modern Bibliák eltérései 2. rész)

Röviden a válasz igen. Hosszabban kifejtve azt lehet mondani, hogy a 19. századtól készült „eredeti” szövegeken alapuló Bibliákban igen, de a reformkortól egészen a 19. századig nem volt benne. Előző írásomban már taglaltam, hogy az eltérések nem csak apró különbségeket okoznak a Bibliák között, hanem ezeknek jelentős tanításbeli eltérései vannak. Korábbi írásokban, mint  „A világvallás Bibliája – avagy mi a probléma a mai Bibliákkal” (https://varadikarolibiblia.blogspot.com/2017/12/normal-0-21-false-false-false-hu-x-none.html) című írásban, már részletesebben is vizsgáltam, hogy az Újszövetség eredeti szövegeinek revíziója alatt olyan szempontok vezérelték a szövegkritikusokat, amelyek jórészt feltételezésen alapultak, ezért megalapozatlanok voltak.

A probléma, amellyel most foglalkozom, hasonló hatású, mint az előző részben tárgyalt, miszerint ha valaki nem ismeri szó szerint az Igét, és egy-egy állítás vagy egy tanítás alapját akarja valaki az Igéből alátámasztani, akkor ezt egy modern Bibliából könnyedén megteheti.

Az összehasonlításhoz elsősorban ismét a Bibliatársulat által gondozott, Kálvin Kiadó által kiadott Revideált Új Fordítást (RÚF); és az Egyszerű Fordítást (EFO) fogom használni. A további Bibliák rövidítései:

REV – Revideált Károli 2011

SZIT – Szent István Társulat Bibliája (2003)

KNB – Káldi Nova Vulgata Biblia (1997)

CSIA – Csia Lajos Újszövetség (2005)

VIDA – Vida Sándor Újszövetség (1971)

A hamis kegyelem a modern Bibliákban

Mk.2,17

                            Váradi-Károli                                                 Revideált Új Fordítás

És amikor ezt hallotta Jézus, mondta nekik: Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek, nem azért jöttem, hogy igazakat, hanem hogy bűnösöket hívjak megtérésre.  (Mrk 2,17)

Amikor ezt Jézus meghallotta, így szólt hozzájuk: "Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek; nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem hogy a bűnösöket."  (Mrk 2,17)

A RÚF, az EFO, a REV, a Vida, a Csia, a katolikus SZIT és a KNB sem tartalmazza az „hívjak megtérésre” kifejezést.

Probléma: Ha ez a kifejezés nem áll ott, akkor feltételezhető, hogy Jézus valóban úgy hív minket, ahogyan vagyunk, és nem kell megváltozni. Nincs miért elhagyni a bűnöket, mert Isten így fogad el, ahogyan vagyunk. De minden ilyen esetben megemlíti a Biblia a megtérés szükségességét, más szóval a bűnök elhagyását. (Jn.5,14; Jn.8,11; Róm.6,15; 1Kor.15,34)

Róm 8,1

                            Váradi-Károli                                                Revideált Új Fordítás

Nincs azért immár semmi kárhoztatásuk azoknak, akik Krisztus Jézusban vannak, kik nem hústest szerint járnak, hanem Szellem szerint. (Róm 8,1)

Nincs tehát most már semmiféle kárhoztató ítélet azok ellen, akik a Krisztus Jézusban vannak, (Róm 8,1)

A RÚF, az EFO, a REV, Vida, Csia, katolikus SZIT és a KNB mind elhagyja a vers második felét.

Probléma: A második rész nélkül ez a vers azt mondja, hogy ha már egyszer hiszek, és ráadásul még újjá is születtem, akkor már nincs semmi kárhoztatásom, élhetek nyugodtan. Ennek megfelelően akármilyen világi, bűnös életet élek, akkor Isten nem fog engem kárhoztatni. De ez nincs így. Ezt csak a modern Bibliákból lehet kiolvasni, ahol el van hagyva a vers második fele.

1Jn.3,5

                            Váradi-Károli                                                  Revideált Új Fordítás

És tudjátok, hogy ő azért jelent meg, hogy a mi bűneinket elvegye; és ő benne nincs bűn. (1Ján 3,5)

Azt pedig tudjátok, hogy ő azért jelent meg, hogy elvegye a bűnöket, és hogy őbenne nincsen bűn. (1Ján 3,5)

A RÚF, az EFO, Vida, Csia, katolikus SZIT mind általánossá teszi a bűnök elvételét. A REV és a KNB megtartja a ragozást többesszám első személyben.

Probléma: Ez a vers a Krisztusban lévő hívőkre vonatkozik. Ha elvesszük a „mi bűneinket” kifejezést, akkor a világra vonatkozó általános kifejezéssé tesszük itt a bűnök elvételét. De ezt csak azok mondhatják el, akik bűnbánatot tartottak, és bűnbocsánatot kértek és nyertek az Úrban. Így általánosítva azonban már megnyílik az Ige a világvallás felé, mert akkor olyan ez a vers, mintha Jézus tekintet nélkül mindenkinek a bűnét elvette volna az útból. Azt sugallja, mintha valaki megtérés nélkül is szabad lehetne a bűneitől. Ez a kegyelem hamis bemutatása.

Zsid.1,3

                            Váradi-Károli                                                  Egyszerű Fordítás

Aki az ő dicsőségének fényessége, és az ő személyének bélyege, aki hatalma szavával fenntartja a mindenséget, aki minket bűneinktől önnmaga által megtisztítva, ült a Felségnek jobbjára a magasságban, (Zsid 1,3)

A Fiú az Isten dicsőségének kisugárzása, és benne mutatkozik meg igazán, hogy Isten kicsoda és milyen. Hatalmas szavával a Fiú tartja össze és irányítja az egész Világmindenséget. Ő az, aki az embereket megtisztította bűneiktől, azután a Felséges Isten jobb oldalára ült a Mennyben. (Zsid 1,3)

Az EFO, Vida, Csia, katolikus SZIT és a KNB mind elhagyja a többesszám első személy ragozását, ahogyan az előző versben is. A RÚF és a REV megtartja a többesszám első személyt. De mindegyik mai Biblia elhagyja azt a kifejezést, hogy „önmaga által”.

Probléma: A személyrag nélkül ugyanaz a helyzet, mint fenntebb az 1Jn.3,5-ben. Ismét mindenkinek elérhetővé teszi a bűnök eltörlését, ami azonban több más igehellyel ellentétes. A másik probléma az, hogy Jézus engesztelő áldozatát kicsinyítik le azzal, hogy elhagyják az „önmaga által” kifejezést. Hiszen Ő önmagát áldozta fel a mi bűneink bocsánatáért (Zsid.7,27), az életével fizetett (Gal.2,20b) a mi életünk váltságáért.

Jel.21,24

                            Váradi-Károli                                                    Egyszerű Fordítás

És a pogányok, akik megtartatnak, annak világosságában járnak; és a föld királyai az ő dicsőségüket és tisztességüket abba viszik. (Jel 21,24)

a népek az ő világosságában fognak járni, és a föld királyai oda viszik be dicsőségüket. (Jel 21,24)

A RÚF, az EFO, a REV, Vida, Csia, katolikus SZIT és a KNB mind elhagyja az „akik megtartatnak” kifejezést.

Probléma: Ezzel megint azt mutatják be, hogy Isten kegyelme az egész világra kiterjed. Együtt használva ezt az igét a fentiekkel, már egyértelművé válik, hogy egy általános kegyelemről van itt szó, amelyet eredetileg a Biblia nem tanít. A megtartatnak kifejezés egyébként ugyanaz, mint az 1Pt.4,18-ban a megtartatás, vagyis akik üdvösséget nyernek, vagy más szóval megmenekülnek az ítéletből. Nem pedig a földön élő embereket általában.

Jel.22,21

                            Váradi-Károli                                                    Revideált Új Fordítás

A mi Urunk Jézus Krisztusnak kegyelme legyen mindnyájan ti veletek. Ámen. (Jel 22,21)

Az Úr Jézus kegyelme legyen mindnyájatokkal! Ámen. (22:22)fin (Jel 22,21)

A modern fordítások mind elhagyják annak hangsúlyozását, hogy a hívőknek kívánja János a kegyelmet. Ez legjobban a KNB-ben látszik, ahol azt írja, „Az Úr Jézus kegyelme legyen mindenkivel!”

Probléma: Isten kegylemét ismét kiterjeszti mindenkire. De csak azok békéltek meg Istennel, akik Krisztusban vannak  (Róm.5,11).

Jel.1,7

                            Váradi-Károli                                                   Revideált Új Fordítás

Íme eljön a felhőkkel; és minden szem meglátja őt, még akik őt átszegezték is; és jajgatással sírnak ő előtte e földnek minden nemzetségei. Úgy van. Ámen. (Jel 1,7)

Íme, eljön a felhőkön, és meglátja minden szem, azok is, akik átszegezték, és siratja őt a föld minden nemzetsége. Úgy van. Ámen. (Jel 1,7)

A RÚF, az EFO, a REV, Vida, Csia, katolikus SZIT és a KNB mind úgy írja le ezt a verset, mintha a föld lakossága szomorkodna amiatt, hogy Jézust megfeszítették. Mintha őt siratnák. Ezt sajnos már beleírták az 1908-as Károli Bibliába is, ezért a Krisztus Szeretete egyház és a Patmos kiadó Bibliája is helytelen.

Probléma: Ez a vers azért van az itteni listában, mert ezzel azt mondják ki, hogy Jézus második eljövetele kegyelemmel fog megtörténni. Ezzel meg akarják változtatni azt a tényt, hogy Jézus másodszor már ítélettel fog eljönni, és nem kegyelemmel. A Jelenések könyvének 1,7 versének megváltoztatása igen nehezen érhető tetten, mert a Westcott-Hort féle revízió kapcsán, 1881-ben került bele az Új Szövetségbe, minden megjegyzés nélkül. Ha nem írta volna meg maga Brooke Foss Westcott, a Néhány lecke az Új Szövetség felülvizsgált verziójához című könyvében, akkor ma nem is  tudnánk, hogy miért változott meg. De nézzük, hogy ő miként is ír erről:

„egy szakaszban nyilvánvalóan van jelezve, hogy az Úr visszajövetelét követni fogja a ’kegyelem és könyörgés szellemének kiáradása’. ’Íme eljön a felhőkkel; és minden szem meglátja őt, még a kik őt átszegezték is; és siratja őt e földnek minden nemzetsége. Úgy van. Ámen.’(Jel.1,7) A föld minden népe siratni fogja őt bűnbánattal, és nem úgy, ahogyan a Hivatalos verzió [megj. King James fordítás] írja – jajveszékel miatta - egy szörnyű bosszú várásában (összehasonlítva a Zak.12,10-zel).”

(Some lessons of the revised version of the new testament – by Brooke Foss Westcott, 1897 – 196.old.)

Kifejezetten ezzel a verssel bővebben már foglalkoztam a blogon:

https://varadikarolibiblia.blogspot.com/2016/08/isten-itelete-mar-itt-van-foldon.html

Ahogyan látjuk, a kegyelemnek az általánossá tétele a Bibliában ökumenikus célokat szolgál, amelyek már nem csak a keresztényeket „kvalifikálja” a kegyelemre, hanem minden népeket. Emellett pedig ad egy hamis megnyugvást, hogy a bűn már le van rendezve, és nekünk már nem kell semmit sem tenni. Ezzel összekötik azzal a szintén hamis tanítással, hogy nem lehet elveszteni az üdvösséget.

Remélem, hogy ezek a példák is jól mutatják, hogy a Bibliák közötti eltérések sokkal mélyebbek, mint azok elsőre látszanak. Westcott saját szavaival élve:

„A kis változtatások összegződése hozza meg a teljes hatást.”

(Some lessons of the revised version of the new testament – by Brooke Foss Westcott, 1897 – 184.old.)

Ezért roppant veszélyesek ezek a változtatások. Mert kicsik, és szinte észrevehetetlenek, de az összkép már egy egészen más Biblia.