Elnézőbbek-e a gonoszsággal az új Bibliák? (Modern Bibliák eltérései 4. rész)

Az előző rész végén már említettem a humanizmus egyre erősődő hatását a kerszténységben. De nem csak az összejövetelek és a tanítások lettek átjárva a humanizmus eszméjével, hanem a Biblia is. Lágyítva lettek a gonoszságok kifejezésénél használt szavak. Például a Zsoltárok könyve, az 1908-as revízió előtt, számtalanszor említi a hitetleneket, de a revízió után, már leszűkíti ezt a gonoszokra.

Zsolt.1,1-6

                          Váradi-Károli                                                     Károli 1908

Boldog ember az, aki nem jár hitetlenek tanácsán, bűnösök útján meg nem áll, és csúfolódók székében nem ül; Hanem az Úr törvényében van gyönyörűsége, és az ő törvényéről gondolkodik éjjel és nappal. És olyan, mint a folyóvizek mellé ültetett fa, amely idejekorán megadja gyümölcsét, és levele nem hervad el; és minden munkájában jó szerencsés lesz. Nem úgy a hitetlenek, hanem, mint a polyva, amit szétszór a szél. Azért nem állhatnak meg a hitetlenek az ítéletben; sem a bűnösök az igazak gyülekezetében. Mert tudja az Úr az igazak útját; a hitetlenek útja pedig elvész. (Zsolt 1,1-6)

Boldog ember az, a ki nem jár gonoszok tanácsán, bűnösök útján meg nem áll, és csúfolódók székében nem ül; Hanem az Úr törvényében van gyönyörűsége, és az ő törvényéről gondolkodik éjjel és nappal. És olyan lesz, mint a folyóvizek mellé ültetett fa, a mely idejekorán megadja gyümölcsét, és levele nem hervad el; és minden munkájában jó szerencsés lészen. Nem úgy a gonoszok, hanem, mint a polyva, a mit szétszór a szél. Azért nem állhatnak meg a gonoszok az ítéletben; sem a bűnösök az igazak gyülekezetében. Mert tudja az Úr az igazak útját; a gonoszok útja pedig elvész. (Zsolt 1,1-6)

Ezzel azt mondja ki, hogy nem minden hitetlen gonosz. De ugyanennél a szónál maradva, az 1975-ös Protestáns Új Fordítás, a szocializmus idején nem jelenhetett volna meg az istentelen szóval, mert akkor a materializmust hírdette az államhatalom. Ezért gyengítették Isten Igéjét, hogy beleférjen a szocialista világnézetbe. De ez a változtatás a mai napig megmaradt.

Ézs.57,21

                          Váradi-Károli                                                    Revideált Új Fordítás

Nincs békesség, szól Istenem, a hitetleneknek!  (Ézs 57,21)

A bűnösöknek nincs békességük! - mondja Istenem. (Ézs 57,21)

De ugyanilyen az Ézs.48,22 is. Ilyenkor érdemes elgondolkodni, hogy valóban Isten Igéjeként kezelik a Bibliát? Valóban úgy veszik kézbe, mint Isten szavát az emberiségnek?

De ne csodálkozzunk ezen, hiszen sokszor hitetlen emberek, szépen mondva racionalisták, kezelték a Biblia szövegét, ahogyan ezt már több írásomban bemutattam.

Az összehasonlításhoz elsősorban ismét a Bibliatársulat által gondozott, Kálvin Kiadó által kiadott Revideált Új Fordítást (RÚF); és az Egyszerű Fordítást (EFO) fogom használni. A további Bibliák rövidítései:

REV – Revideált Károli 2011

SZIT – Szent István Társulat Bibliája (2003)

KNB – Káldi Nova Vulgata Biblia (1997)

CSIA – Csia Lajos Újszövetség (2005)

VIDA – Vida Sándor Újszövetség (1971)

Kezdjük egy olyan Igével, amely állhatott volna a hamis kegyelem témakörében is, de itt épp olyan helytálló:

Jn.12,47

                          Váradi-Károli                                                   Revideált Új Fordítás

És ha valaki hallja az én beszédeimet és nem hisz, én nem kárhoztatom azt: mert nem azért jöttem, hogy kárhoztassam e világot, hanem hogy megtartsam e világot. (Jn 12,47)

Ha valaki hallja az én beszédeimet, és nem tartja meg azokat, én nem ítélem el azt; mert nem azért jöttem, hogy elítéljem a világot, hanem azért, hogy megmentsem. (Jn 12,47)

A RÚF, az EFO, a REV, a Vida, a Csia, a katolikus SZIT és a KNB is kis eltéréssel ugyanazt mondja ezen a helyen.

Probléma:  Ezt a két szót valóban többféleképpen fordítják. Igazán kicsi a különbség a „megítélem” és az „elítélem” között. Az elítélem közel áll a kárhoztatáshoz. A megítélés pedig inkább valaminek a megítéléséről szól (leegyszerűsítve a magyarázatot a helyszűke miatt). Viszont azzal, hogy a kárhoztatást lecserélték, igen lággyá lett ez az Ige, és olyan, mintha Jézus azt mondaná, hogy „nem baj, hogy nem hiszel, én megmenteni jöttelek, nem elveszíteni”. De ez közel sincs így. Egy hamis megnyugvást ad ezzel azoknak, akik nem hisznek. Szinte felmenti a hitetleneket a hitetlenségük felelőssége alól.

Mk.6,11

                        Váradi-Károli                                                    Revideált Új Fordítás

Akik pedig nem fogadnak titeket, sem nem hallgatnak rátok, onnan kimenve, verjétek le a port lábaitokról, bizonyságul ő ellenük. Bizony mondom nektek: Szodomának vagy Gomorának tűrhetőbb lesz a dolga az ítélet napján, mint annak a városnak. (Mrk 6,11)

Ha egy helyen nem fogadnak be titeket, és nem is hallgatnak rátok, akkor kimenve onnan, még a port is verjétek le lábatokról, bizonyságul ellenük."  (Mrk 6,11)

A RÚF, az EFO, a REV, a Vida, a Csia, a katolikus SZIT és a KNB is ugyanúgy elhagyja a vers második mondatát ezen a helyen.

Probléma:  A vers második mondatának elhagyásával elveszik annak súlyát. Ez a vers egy igen komoly ítéletet mond ki azokra, akik nem hisznek. Mert Jézus azt mondja, hogy ha valaki hallja az evangéliumot, és nemet mond arra, akkor annak rosszabb sora lesz, mint Szodomának és Gomorának. Ismét a hitetleneket mentegetik. Látjuk a tendenciát? Egyre kisebb súllyal van benne a Bibliában a hitetlenség, az istentelenség bűne.

Lk.11,54

                          Váradi-Károli                                                   Revideált Új Fordítás

Ólálkodva ő utána, és igyekezve valamit az ő szájából kikapni, hogy vádolhassák őt. (Lk 11,54)

és csak azt lesték, hogy beszédében valamin rajtakaphassák. (Lk 11,54)

A RÚF, az EFO, a Csia, a katolikus SZIT és a KNB is közel ugyanazt mondja ezen a helyen. A REV és a Vida megtartotta a vádlást.

Probléma: Ha más szó van odaírva, akkor a farizeusok és írástudók cselekedetének motivációját gyengíti. A gonosz szándékukat gyengíti. Mert más valakit rajtakapni valamin, vagy lesni minden szavát, hogy utána azt ellene fordítsák. Ezt tették a farizeusok és az írástudók. Lesték Jézus minden szavát, hogy ellene fordíthassák. Aljas szándékból kérdezgették. Ezt a szándékot kisebbítik ezen a helyen.

Lk.22,64

                          Váradi-Károli                                                     Revideált Új Fordítás

És szemeit betakarva, arcul csapdosták őt, és kérdezték őt, mondva: Prófétáld meg ki az, aki téged ver? (Lk 22,64)

majd eltakarták a szemét, és ezt kérdezték: "Prófétáld meg, ki ütött meg téged!" (Lk 22,64)

A RÚF, az EFO, a REV, a Vida, a Csia, a katolikus SZIT és a KNB is ugyanúgy elhagyja az arcul csapdosás tényét ezen a helyen.

Probléma: Egy gonosz cselekedetet rejtenek el ebben az esetben. Mert nem csak betakarták a szemeit és kérdezgették, hanem betakarták a szemeit, majd ütötték, és utána gúnyosan kérdezték. Ezzel a változtatással kisebbé tették a gonosz cselekedetet.

Róm.1,29

                          Váradi-Károli                                                    Revideált Új Fordítás

Akik teljesek minden hamissággal, paráznasággal, gonoszsággal, kapzsisággal, rosszasággal; rakva irigységgel, gyilkossággal, versengéssel, álnoksággal, rossz erkölccsel; (Róm 1,29)

Ezért tele vannak mindenféle hamissággal, gonoszsággal, kapzsisággal, viszálykodással, álnoksággal, rosszindulattal; besúgók, (Róm 1,29)

A RÚF, az EFO, a REV, a Vida, a Csia, a katolikus SZIT és a KNB is elhagyja a paráznaságot ezen a helyen.

Probléma: A modern Bibliák mind kihagyják a paráznaságot ebből a felsorolásból. Ha megnézzük a mai korszellemet, és az emberi kapcsolatokat, amikor sokan azt mondják, hogy a házasság az csak egy darab papír, és ezért nem kötnek házasságot, illetve már kora tinédzserkorban elkezdődik a nemi élet, akkor a paráznaság kivétele ebből a felsorolásból sok lelkiismeretet megnyugtathat. Különösen akkor, ha erről nem is tanítanak az egyházakban, hogy mi számít paráznaságnak. Már mondtam, hogy az elhagyásokat nagyon nehéz észrevenni. Egy felsorolásból kihagyott egy-egy szót azonban még ettől is nehezebb.

Róm.13,9

                          Váradi-Károli                                                 Revideált Új Fordítás

Mert ez: Ne paráználkodj, ne ölj, ne orozz, hamis tanúbizonyságot ne szólj, ne kívánj, és ha valamely más parancsolat van, ebben az igében foglaltatik egybe: Szeresd felebarátodat mint magadat.  (Róm 13,9)

Mert azt, hogy ne paráználkodj, ne ölj, ne lopj, ne kívánd, és minden más parancsolatot ez az ige foglalja össze: "Szeresd felebarátodat, mint magadat." (Róm 13,9)

A RÚF, az EFO, a REV, a Vida, a Csia, a katolikus SZIT és a KNB is elhagyja a hamis tanúzást ezen a helyen.

Probléma: Ugyanaz a probléma, mint az előző versnél.

Ezek az Igék ismét azt mutatják be, hogy egy jól kivehető tendencia mentén húzódnak meg ezek a változtatások. Próbálják a hitetlenség és istentelenség következményeinek súlyát kicsinyíteni, valamint több, egyértelműen gonosz cselekedet megítélését lágyítani. Ez mind-mind betudható a mai elfogadó, támogató, „ne bántsuk meg a másikat” a másiknál” korszellemnek, amelynek előfutára az egyre erősődő humanizmus volt. A humanizmusnak pedig nem lenne semmi keresnivalója a kereszténységben. Mit gondolunk, nincs ott emögött az, aki az ember elvesztésén dolgozik? Krisztus szellemének más jellemzői vannak, nem a világ normái szerint kellene megítélni Isten dolgait. Ha Szent Szellemtől újjá nem született emberek dolgoztak a Biblia szövegén, sok esetben még ráadásul hitetlenek is (itt most nem elsősorban a fordítókra gondolok, hanem azokra, akik az „eredeti” szövegeket előkészítették), akkor azok milyen szellemből cselekedték ezt meg? Ha valaki hitetlen, akkor az csak és kizárólag a világ fejedelmének szelleme szerint cselekedhet:

Melyekben jártatok egykor e világ folyása szerint, a levegőbeli hatalmasság fejedelme szerint, ama szellem szerint, mely most az engedetlenség fiaiban munkálkodik; (Ef 2,2)

Nincs más lehetőség, hiszen akiben nincs meg a Szent Szellem, abban más szellemnek kell lennie. Több lehetőség nincs. Erre pedig Jézus azt mondja:

Aki velem nincsen, ellenem van; (Mt 12,30a)

Tehát akiben nem lakik benne az Úr, és nem Neki engedelmeskedve cselekszik (Mt.12,50), akkor az ellene van. Akkor az csak a világ fejedelme szerint cselekedhet. Ezért balgaság azt várni, hogy hitetlen tudós emberek majd egy jó Bibliát fognak a kezünkbe adni.